Az MSZP négy évvel ezelőtt vesztette el a fonalat?

Nincs esélye korábbi domináns pozíciójának a visszaszerzésére az MSZP-nek Békésben az elmúlt évek választásai tükrében. A szocialisták tavaly és idén is a harmadik helyen végeztek a megyében. A Fidesz számára kiváló alkalom, hogy növelje korábbi előnyét Békéscsabán és a megyei közgyűlésben.

Az 1990-es országgyűlési választás kormánypárti sikert hozott Békés megyében, mivel a hét egyéni választókerületből csupán kettőt tudott megnyerni az SZDSZ. A helyhatósági választások első fordulójában 41,02, míg a másodikban 25,46 százalék élt állampolgári jogával Békésben. A választáson nagyjából hasonlóan szerepeltek a független jelöltek, az FKGP, az MDF és az SZDSZ. Nagy politikai átalakulás a tavaszhoz képest nem történt és a megyében továbbra is domináns párt maradt az MDF és az FKGP.

Erős maradt az MSZP

Az 1994-es országgyűlési választás az MSZP elsöprő győzelmét hozta Békés megyében, mivel mindegyik választókerületben az ő jelöltjük szerzett mandátumot. Ennek fényében ősszel is elsöprő szocialista győzelemre számítottak a megyében. A december 11-i voksoláson 48,36 százalék járult az urnákhoz, ami közel öt százalékkal volt magasabb részvétel, mint az országos. A megyei közgyűlési választást az MSZP nyerte, mivel a megszerezhető 40 mandátumból 14-et hódított el. A második helyen az FKGP végzett, ami nem volt meglepetés annak tükrében, hogy a kisgazdák erős pozíciókkal rendelkeztek korábban is a Viharsarokban. A harmadik helyen az SZDSZ végzett 6 mandátummal, és a Munkáspárt is jó eredményt ért el a megszerzett 3 képviselői hellyel. Győzelmük ellenére a szocialisták csupán a szavazatok egyharmadát szerezték meg, ami a várakozásokhoz képest kevesebb volt, de így is a megye legerősebb pártja maradt az MSZP. A kisgazdák a 10 ezer lakosnál kisebb településeken több mint 20 százalék fölötti támogatottsággal rendelkeztek. A voksolás eredményeképp a közgyűlésben baloldali többség jött létre.

A jobboldal vette át az irányítást

A 1998-as országgyűlési választás a jobboldal győzelmével zárult Békésben, mivel az MSZP csupán egy egyéni körzetben tudott az első helyen végezni. A helyhatósági választáson 42,88 százalék voksolt, ami közel három százalékkal maradt el az országos aktivitástól. A megyei közgyűlésben továbbra is az MSZP-nek maradt a legnagyobb frakciója 13 fővel, de az SZDSZ visszaesése miatt nem tudta megőrizni a többségét. A Fidesz–MDF–MKDSZ-összefogás 10, míg a FKGP–KDNP-szövetség 8 mandátumot szerzett az új közgyűlésben. A négy évvel korábbi választáshoz hasonlóan megmaradt a kisgazdák kiemelkedő támogatottsága a megyében. A jobboldali győzelem ellenére figyelmeztető jel volt, hogy a szocialisták még ennek ellenére is a legtöbb szavazatot kapták a választáson, és továbbra is a megye legerősebb pártja voltak. Négyévnyi baloldali közgyűlési vezetés után viszont a jobboldali pártok kezébe került a megye irányítása.

Elsöprő szocialista siker

Nyolc évvel ezelőtt az országgyűlési választás rendkívül szoros eredményt hozott Békésben is. A Fidesz–MDF-szövetség 4:3 arányban múlta fölül a szocialistákat az egyéni kerületek szintjén, így sokan ősszel is kiélezett küzdelemre számítottak. Az október 20-i választáson 47,79 százalék voksolt a Viharsarokban, ami közel négy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás teljes politikai fordulatot hozott a tavaszi és a négy évvel korábbi eredményekhez képest. Az MSZP önállóan megszerezte a 40 mandátum felét, míg az SZDSZ 3 képviselői helyhez jutott, és így a balliberális többség átvette a megye vezetését. A szocialisták mind a 10 ezer alatti, mind a 10 ezer fölötti népességű településeken 40 százalék fölötti támogatást értek el, míg a Fidesz és szövetségesei a 30 százalékot sem érték el. Békésben 2002 végén tehát totális politikai fordulat történt, mivel a megye addigi történetében egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget.

Óriási fordulat

A 2006-os országgyűlési választás az MSZP sikerével ért véget Békésben, mivel a hét egyéni választókerületből ötöt megnyert, és ennek fényében úgy tűnt, az őszi helyhatósági választáson képes lesz megtartani a közgyűlési többségét is. Az október 1-jei helyhatósági választáson 50,63 százalék élt állampolgári jogával a megyében, ami közel három százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A négy évvel korábbi választáshoz hasonlóan ismételten hatalmas politikai változás történt a megyei közgyűlés összetételében. A Fidesz és szövetségesei a mandátumok 60 százalékát szerezték meg, ami szintén korábban nem tapasztalt fölény volt. Az MSZP és az SZDSZ csupán a képviselői helyek 40 százalékát tudta megszerezni.

16 éves uralom után bukott az SZDSZ

Békéscsabán az 1990-es országgyűlési választást az MDF jelöltje nyerte meg, de csak 1500 szavazattal előzte meg az SZDSZ aspiránsát, így ősszel kiélezett küzdelemre lehetett számítani. Az őszi helyhatósági voksoláson a 31 fős városi képviselő-testületben 8 helyet szerzett az MDF, 6-ot az SZDSZ, ötöt-ötöt a Fidesz és az FKGP, 4-et a Fidesz–SZDSZ közösen, 2-t az MSZP, illetve egy független politikus került a testületbe. A közgyűlés Pap Jánost, az SZDSZ politikusát választotta meg polgármesternek. 1994-ben a közvetlen polgármester-választást is Pap János nyerte, annak ellenére, hogy az MSZP nem támogatta a politikust. A 28 fős képviselő-testületben ennek ellenére az MSZP-nek volt a legnagyobb frakciója és az FKGP–MDF–KDNP-összefogás is megszerezte a mandátumok egynegyedét.

1998-ban a Fidesz tavaszi sikere ellenére ismételten Pap János nyerte a polgármester-választást. A politikust most csak az SZDSZ támogatta, az MSZP és a Fidesz is külön jelöltet indított. A képviselő-testületben továbbra is a szocialistáknak maradt a legnagyobb frakciójuk, akik az SZDSZ-szel közösen irányították továbbra is a várost. 2002-ben az MSZP nem állított jelöltet a megyei jogú városban, így Pap harmadszor is megnyerte a választást. A képviselő-testületben az MSZP és az SZDSZ simán szerezte meg a többséget.

Négy évvel ezelőtt totális politikai fordulat történt a békési megyeszékhelyen. Pap 52:39 arányban elveszítette a választást Vantara Gyulával, a Fidesz jelöltjével szemben. A képviselő-testületben a jobboldal abszolút többséget szerzett, amire korábban szintén nem volt még példa.

Nincs esélye a baloldalnak

Az elmúlt húsz év választásai alapján megállapítható, hogy Békés megyében és Békéscsabán inkább a baloldali pártok szerepeltek jobban. A megyében és a megyeszékhelyen 2006 őszén következett be jelentős politikai fordulat azzal, hogy a baloldali pártok elveszítették korábbi többségüket. A négy évvel ezelőtt eltelt voksolás óta a Fidesz mind a tavalyi európai parlamenti, mind az idei országgyűlési választáson kiütéses győzelmet aratott. A szocialisták mindkét választáson csupán a harmadik helyet szerezték meg a megyében, mivel még a Jobbik is megelőzte őket. A mostani választások előtt a Fidesznek és szövetségeseinek jó esélye van arra, hogy megőrizze többségét a megyei közgyűlésben, sőt Békéscsabán az is elképzelhető, hogy javítani tud négy évvel ezelőtti eredményén.

(Forrás: vokscentrum, valasztas.hu)