A 1990-es országgyűlési választás az MDF fölényes sikerével zárult Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mivel a 13 egyéni körzetből tízet megnyert a későbbi kormánypárt. A helyhatósági választás első fordulójában 41,6, míg a másodikban 26,08 százalék élt állampolgári jogával, ami némileg magasabb volt, mint az országos átlag. A választás nem hozott átütő sikert sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek. Az MDF, az SZDSZ, a KDNP, a Fidesz közel hasonlóan szerepelt, és egyik sem könyvelhette el magát abszolút győztesnek. A városokban országos átlaga fölött szerepelt az MSZP, mivel több mint 12 százalékos támogatottsággal rendelkezett. A tavaszi voksoláshoz képest azt állapíthattuk meg, hogy az MDF jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, de ebből egyetlen politikai erő sem tudott nagymértékben profitálni.
Nem volt ellenfele az MSZP-nek
Az 1994-es parlamenti választás az MSZP totális sikerét hozta Borsodban, mivel az összes egyéni választókerületet meg tudta nyerni. Az őszi önkormányzati választáson 60,32 százalék voksolt a megyében, ami több mint 15 százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A megyei közgyűlési voksolás is az MSZP sikerével ért véget, mivel az 59 mandátumból 22-t nyert el. Az SZDSZ 7 mandátumot szerzett, így szociálliberális többség jött létre a testületben. Nagyon jól szerepelt még a KDNP és az FKGP–MIÉP-összefogás, amelyek több mint 10 százalékos támogatottságnak örvendtek a megyében. A tavaszhoz képest jelentős politikai változás nem történt Borsodban, mivel az MSZP és az SZDSZ meg tudta őrizni a többségét.
Jobboldali fordulat
Az 1998-as országgyűlési választás rendkívül szoros eredményt hozott Borsodban. A jobboldal 7, míg az MSZP 6 egyéni mandátumot nyert, ami azt mutatta, hogy ősszel is kiélezett verseny lesz a pártok között. Az október 18-i helyhatósági választáson 51,05 százalék vett részt, ami több mint öt százalékkal volt magasabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választást nagy meglepetésre a Fidesz nyerte, 22 mandátumot szerzett az 59-ből. Második helyen az MSZP végzett 20 képviselői hellyel, de mivel az SZDSZ-nek csak egy mandátum jutott, így a szociálliberális többség megszűnt. Az MSZP csupán a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken tudta megelőzni a Fideszt, de ott is csak a voksok közel egyharmadát szerezte meg. Az őszi helyhatósági választás ismételten a jobboldal sikerét hozta a megyében, ráadásul sikerült növelni a fölényüket a tavaszhoz képest.
Abszolút többséget szerzett a baloldal
2002-ben a parlamenti választáson a szocialisták az egyéni mandátumokat tekintve 9:4 arányban győzték le a Fidesz–MDF-szövetséget. Az október 20-i önkormányzati választáson 52,92 százalék járult az urnákhoz, ami több mint egy százalékkal volt magasabb az országos részvételnél. A megyei választás az MSZP totális győzelmét hozta, mivel a mandátumok több mint 60 százalékát megszerezték. A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken több mint 50 százalékos támogatottsággal rendelkezett a szocialista párt. Négyéves jobboldali többség után ismét a baloldal kezébe került a közgyűlés irányítása. A tavaszi voksoláshoz képest tovább növelte előnyét az MSZP, és a megye történetében először sikerült abszolút többséget szereznie.
Megváltozó erőviszonyok
A négy évvel ezelőtti parlamenti választáson tíz egyéni mandátumot szerzett az MSZP, szemben a három fideszessel. Az őszi helyhatósági választáson 53,72 százalék élt állampolgári jogával, ami közel azonos volt az országos aktivitással. A választás totális politikai fordulatot hozott a megyében. A Fidesz a mandátumok 54 százalékát megszerezte, amivel visszaszerezte a közgyűlés irányítását. Érdekesség, hogy az MSZP súlyos veresége ellenére a 10 ezer főnél nagyobb településeken 2000 szavazattal megelőzte a Fideszt. A helyhatósági választás tehát radikális fordulatot mutatott a megyében a 2002-es és a 2006-os tavaszi eredményekhez képest.
Miskolc a KDNP, majd az MSZP fellegvára
Miskolcon az 1990-es önkormányzati választáson kevesebb, mint 30 százalék voksolt. A választást az SZDSZ–Fidesz-szövetség nyerte meg, de az MDF és a KDNP is jó eredményt ért el. A város élére Csoba Tamást állította a két győztes párt koalíciója. 1994-ben az országos trendekkel szemben óriási meglepetés született Miskolcon. A polgármester-választást Kobold Tamás, a KDNP jelöltje nyerte a voksok 37 százalékával. Sikeréhez az is hozzájárult, hogy az MSZP és az SZDSZ külön jelöltet állított, akik közel 30 százalékot értek el. A képviselő-testületben baloldali többség jött létre, de a második legnagyobb frakcióval a KDNP rendelkezett. 1998-ban Kobold ismételten győzni tudott, de akkor már a Fidesz is támogatta. A politikus 48:39 arányban múlta felül Káli Sándort, az MSZP jelöltjét. A képviselő-testületben a nagy pártok fej fej mellett végeztek, de végül az MSZP tudott többséget szerezni.
2002-ben totális politikai fordulat történt a megyei jogú városban. Káli Sándor közel 25 ezer szavazattal győzte le a Fidesz polgármesterjelöltjét, így először került a város élére szocialista politikus. Az MSZP a városi testületben is könnyedén szerzett többséget. Miskolcon a 2006-os helyhatósági választáson nem történt jelentős fordulat, szemben az országos tendenciákkal, mivel Káli ismételten fölényes sikert aratott és a közgyűlési többsége is simán összejött.
Csak a dobogó harmadik helye marad az MSZP-nek?
Az elmúlt húsz év választásait figyelve Borsod alapvetően a baloldal egyik legerősebb fellegvára, de többször sikerült a jobboldalnak ezen a tendencián változtatnia. Figyelemre méltó, hogy Miskolcon csupán 2002-ben tudott nyerni szocialista politikus a polgármester-választáson. A szocialisták 2006-ot követően jelentős lejtőre kerültek a megyében. A 2009-es európai parlamenti választáson csupán a harmadik helyet szerezték meg a Jobbik mögött, míg az idei parlamenti választáson ugyancsak a harmadik helyen végeztek, és ráadásul egyéni mandátumot sem tudtak szerezni. A mostani erőviszonyokat figyelembe véve vélhetően ismételten sikerül a Fidesznek megszereznie a megyei közgyűlésben a többséget. Miskolcon a tavaszi országgyűlési választáson a Fidesz simán nyert, így annak az eredménynek a megismétlése a polgármesteri széket és a közgyűlési többséget jelentené a párt számára.
(Forrás: valasztas.hu, vokscentrum)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
