Utolsó erős bástyájukat is elveszítik a szocialisták?

Az elmúlt években Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szenvedték el a legnagyobb veszteségeiket a szocialisták. Korábban az egyik legerősebb megyéjüknek számított, de idén esélyük sem volt arra, hogy egyéni körzetet nyerjenek. A helyhatósági választáson vélhetően ismételten jobboldali közgyűlés alakul, és nyolc év után Miskolcot is fideszes polgármester vezetheti.

Kovács András
2010. 08. 08. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 1990-es országgyűlési választás az MDF fölényes sikerével zárult Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mivel a 13 egyéni körzetből tízet megnyert a későbbi kormánypárt. A helyhatósági választás első fordulójában 41,6, míg a másodikban 26,08 százalék élt állampolgári jogával, ami némileg magasabb volt, mint az országos átlag. A választás nem hozott átütő sikert sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek. Az MDF, az SZDSZ, a KDNP, a Fidesz közel hasonlóan szerepelt, és egyik sem könyvelhette el magát abszolút győztesnek. A városokban országos átlaga fölött szerepelt az MSZP, mivel több mint 12 százalékos támogatottsággal rendelkezett. A tavaszi voksoláshoz képest azt állapíthattuk meg, hogy az MDF jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, de ebből egyetlen politikai erő sem tudott nagymértékben profitálni.

Nem volt ellenfele az MSZP-nek

Az 1994-es parlamenti választás az MSZP totális sikerét hozta Borsodban, mivel az összes egyéni választókerületet meg tudta nyerni. Az őszi önkormányzati választáson 60,32 százalék voksolt a megyében, ami több mint 15 százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A megyei közgyűlési voksolás is az MSZP sikerével ért véget, mivel az 59 mandátumból 22-t nyert el. Az SZDSZ 7 mandátumot szerzett, így szociálliberális többség jött létre a testületben. Nagyon jól szerepelt még a KDNP és az FKGP–MIÉP-összefogás, amelyek több mint 10 százalékos támogatottságnak örvendtek a megyében. A tavaszhoz képest jelentős politikai változás nem történt Borsodban, mivel az MSZP és az SZDSZ meg tudta őrizni a többségét.

Jobboldali fordulat

Az 1998-as országgyűlési választás rendkívül szoros eredményt hozott Borsodban. A jobboldal 7, míg az MSZP 6 egyéni mandátumot nyert, ami azt mutatta, hogy ősszel is kiélezett verseny lesz a pártok között. Az október 18-i helyhatósági választáson 51,05 százalék vett részt, ami több mint öt százalékkal volt magasabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választást nagy meglepetésre a Fidesz nyerte, 22 mandátumot szerzett az 59-ből. Második helyen az MSZP végzett 20 képviselői hellyel, de mivel az SZDSZ-nek csak egy mandátum jutott, így a szociálliberális többség megszűnt. Az MSZP csupán a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken tudta megelőzni a Fideszt, de ott is csak a voksok közel egyharmadát szerezte meg. Az őszi helyhatósági választás ismételten a jobboldal sikerét hozta a megyében, ráadásul sikerült növelni a fölényüket a tavaszhoz képest.

Abszolút többséget szerzett a baloldal

2002-ben a parlamenti választáson a szocialisták az egyéni mandátumokat tekintve 9:4 arányban győzték le a Fidesz–MDF-szövetséget. Az október 20-i önkormányzati választáson 52,92 százalék járult az urnákhoz, ami több mint egy százalékkal volt magasabb az országos részvételnél. A megyei választás az MSZP totális győzelmét hozta, mivel a mandátumok több mint 60 százalékát megszerezték. A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken több mint 50 százalékos támogatottsággal rendelkezett a szocialista párt. Négyéves jobboldali többség után ismét a baloldal kezébe került a közgyűlés irányítása. A tavaszi voksoláshoz képest tovább növelte előnyét az MSZP, és a megye történetében először sikerült abszolút többséget szereznie.

Megváltozó erőviszonyok

A négy évvel ezelőtti parlamenti választáson tíz egyéni mandátumot szerzett az MSZP, szemben a három fideszessel. Az őszi helyhatósági választáson 53,72 százalék élt állampolgári jogával, ami közel azonos volt az országos aktivitással. A választás totális politikai fordulatot hozott a megyében. A Fidesz a mandátumok 54 százalékát megszerezte, amivel visszaszerezte a közgyűlés irányítását. Érdekesség, hogy az MSZP súlyos veresége ellenére a 10 ezer főnél nagyobb településeken 2000 szavazattal megelőzte a Fideszt. A helyhatósági választás tehát radikális fordulatot mutatott a megyében a 2002-es és a 2006-os tavaszi eredményekhez képest.

Miskolc a KDNP, majd az MSZP fellegvára

Miskolcon az 1990-es önkormányzati választáson kevesebb, mint 30 százalék voksolt. A választást az SZDSZ–Fidesz-szövetség nyerte meg, de az MDF és a KDNP is jó eredményt ért el. A város élére Csoba Tamást állította a két győztes párt koalíciója. 1994-ben az országos trendekkel szemben óriási meglepetés született Miskolcon. A polgármester-választást Kobold Tamás, a KDNP jelöltje nyerte a voksok 37 százalékával. Sikeréhez az is hozzájárult, hogy az MSZP és az SZDSZ külön jelöltet állított, akik közel 30 százalékot értek el. A képviselő-testületben baloldali többség jött létre, de a második legnagyobb frakcióval a KDNP rendelkezett. 1998-ban Kobold ismételten győzni tudott, de akkor már a Fidesz is támogatta. A politikus 48:39 arányban múlta felül Káli Sándort, az MSZP jelöltjét. A képviselő-testületben a nagy pártok fej fej mellett végeztek, de végül az MSZP tudott többséget szerezni.

2002-ben totális politikai fordulat történt a megyei jogú városban. Káli Sándor közel 25 ezer szavazattal győzte le a Fidesz polgármesterjelöltjét, így először került a város élére szocialista politikus. Az MSZP a városi testületben is könnyedén szerzett többséget. Miskolcon a 2006-os helyhatósági választáson nem történt jelentős fordulat, szemben az országos tendenciákkal, mivel Káli ismételten fölényes sikert aratott és a közgyűlési többsége is simán összejött.

Csak a dobogó harmadik helye marad az MSZP-nek?

Az elmúlt húsz év választásait figyelve Borsod alapvetően a baloldal egyik legerősebb fellegvára, de többször sikerült a jobboldalnak ezen a tendencián változtatnia. Figyelemre méltó, hogy Miskolcon csupán 2002-ben tudott nyerni szocialista politikus a polgármester-választáson. A szocialisták 2006-ot követően jelentős lejtőre kerültek a megyében. A 2009-es európai parlamenti választáson csupán a harmadik helyet szerezték meg a Jobbik mögött, míg az idei parlamenti választáson ugyancsak a harmadik helyen végeztek, és ráadásul egyéni mandátumot sem tudtak szerezni. A mostani erőviszonyokat figyelembe véve vélhetően ismételten sikerül a Fidesznek megszereznie a megyei közgyűlésben a többséget. Miskolcon a tavaszi országgyűlési választáson a Fidesz simán nyert, így annak az eredménynek a megismétlése a polgármesteri széket és a közgyűlési többséget jelentené a párt számára.

(Forrás: valasztas.hu, vokscentrum)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.