A politikust – akit a Fidesz választási győzelme esetén várhatóan a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesnek kér fel Tarlós István – a városüzemeltetés átalakítására vonatkozó terveiről kérdezte a nemzeti hírügynökség. Mint mondta, ő és mintegy harmincfős szakértői csapata két éve készül Budapest városüzemeltetésének újrafogalmazására. Az új városvezetés városüzemeltetési koncepciója elkészült, és terveik szerint a ciklus végére lesznek majd érzékelhető változások, akkor érzik majd a budapestiek, hogy „másként mennek a dolgok”.
„A Fővárosi Közgyűlésben azt tapasztaltam, hogy a gazdasági társaságok igazgatóságai, felügyelőbizottságai mintha önálló életet élnének, nem voltak becsatolva a városvezetéshez, és nem volt összefogva a munkájuk. Véleményünk szerint elsősorban az intézményrendszerrel van a baj, a városvezetés ugyanis olyan struktúrát alakított ki, amelyben a főváros erőforrásai nem adódnak össze” – fogalmazott. Szerinte a jelenlegi szerkezet nem alkalmas arra, hogy a fővárosi cégeket állandó tulajdonosi kontroll alatt tartsa, inkább csak egyes projekteket kísérték figyelemmel, ami alkalmat adott arra, hogy egyesek a zavarosban halásszanak, és hogy a közpénzek „kétes útra keljenek”.
Úgy vélte, a korábbi ciklusokban a város vezetése „bedobta a gyeplőt” a cégek közé, hiányzott a stratégiaalkotás, a tulajdonos főváros nem mondta meg a cégeknek, mit vár el tőlük. A vezetés nem ismerte fel azt sem, hogy a város nem lehet kiszolgáltatva a cégeinek, amelyeknek olykor eltér az érdeke a tulajdonosétól. A tervek szerint tehát az új városüzemeltetési struktúra fontos eleme egy eddig hiányzó szakértői szint létrehozása lesz: a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. fogná össze a tulajdonosi igényeket és akaratot és képviselné azt a fővárosi cégek menedzsmentjei felé. Ezen a szinten készítik majd elő a tulajdonosi döntéseket, így a szakmai kérdések távolabb kerülnek a politikától. Elvárjuk, hogy a cégek is részt vegyenek a stratégiaalkotásban, de a központ lesz az egyes szakterületeken megfogalmazódott igények szűrője és összehangolója – mondta.
Elmondta, létrehoznák a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t is, mivel a BKV önmagában is „olyan súlyú probléma”, amit önállóan kell megoldani, nem pedig a többi fővárosi közműcéggel együtt. Közölte, a városüzemeltetés új koncepcióját a Tarlós István nevével fémjelzett, „Budapest a nemzet fővárosa” című programfüzetben egy éve bemutatták, most a cégek kialakításával kapcsolatos feladatoknál járnak, és várhatóan 2011. július 1-jétől már teljes „kapacitással” működhetnének a központok. A politikus szerint több olyan kiemelt beruházás van, ami sok feladatot ró a leendő városvezetésre. Ezek között említette a csepeli szennyvíztisztítót: úgy látja, a korábbi szerződés feltételrendszerének több eleme megváltozott, ezért azokat újra kell tárgyalni, és meg kell állapodni az üzemeltetési szerződésben. Jelezte: nem számít könnyű tárgyalásra.
György István szerint tárgyalniuk kell a közműszolgáltatókkal is, mert a kormány díjmoratóriuma addig érvényben marad, amíg nem sikerül megállapodni az egyes szolgáltatókkal, esetenként a cégek külföldi tulajdonosaival. „A főváros vezetése kemény tárgyaló partnerként, de a gazdasági élet reálisan gondolkodó szereplőjeként áll hozzá a tárgyalásokhoz” – szögezte le. A Margit híd felújítási beruházását is a nehezebb feladatok között említette. Mint mondta, már a szerződéskötéskor eleve látható volt, hogy nem tartható az átadás augusztusi határideje. Szerinte nagy hiba volt, hogy ezt tudva a szerződést ilyen kondíciókkal megkötötték.
Emellett áttekintik a tanácsadói szerződéseket is: minden kötelezettségvállalást, ami négy évre visszamenőleg történt, át kívánnak nézni, hogy az egyes cégeknél megfelelően történt-e a közpénzek felhasználása. December végéig le akarunk zárni minden ezzel kapcsolatos ügyet, utána már nem a múlttal, hanem a jövővel akarunk foglalkozni – fogalmazott. Az első fél év sürgető feladatai közé sorolta a forrásmegosztást és a költségvetés előkészítését a politikus, aki szerint az is nagyon fontos, hogy a városvezetés „emberarcú” legyen. Hozzátette: ezért szeretnék, ha a választás után részletesen kidolgozott elképzeléseiket minél szélesebb körben meg tudnák ismertetni a városlakókkal.
Arra a kérdésre, milyen szerepet szánnak az ellenzéknek, azt hangsúlyozta: véleménye szerint azok a hatalomra kerülők hibáznak, akik az ellenőrző szerepet minimalizálni igyekeznek, mert így később nem érnek el hozzájuk a rendszer hibás működésére figyelmeztető jelek. Ezért nem kívánjuk kirekeszteni az ellenzéket, a közgyűlés pénzügyi és ellenőrzési bizottságában és a felügyelőbizottságokban is biztosítjuk, hogy az ellenzék érdemben végezhessen ellenőrző munkát – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő városvezetésnek kiemelt feladata kell, hogy legyen az átláthatóság biztosítása.
A jogi végzettségű, 51 éves György István 1990-től három cikluson keresztül volt Kőbánya polgármestere. Városüzemeltetési tapasztalatot is itt szerzett, kerületi vezetőként intenzíven kellett foglalkoznia a szakterülettel. A fideszes politikus jelenleg is a X. kerületben él, ahol pártja választókerületi szervezetét elnökként vezeti. „Most a fővárosnak is arra van szüksége, hogy ne kiemelt beruházásról álmodjon, hanem hogy javítsa a városüzemeltetés működését” – fogalmazott. Mint mondta, ahogy városüzemeltetésben Tarlós István is erős volt Óbudán, az ő kőbányai múltja is ezt igazolja.
(mti)
origo.hu
Életbe lépett az új kábítószer-ellenes törvény
