„A lex Biszku a készülő új alkotmányra is hatással lesz”

Gumicsont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átnevezése körüli vita, Szabó Ervin nevének kivétele az intézmény nevéből – így reagált a kérdésre L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este. A „lex Biszku” néven ismertté vált, a nyári szünet előtt elfogadott határozati javaslatukról azt mondta: annak egyik fő célja volt elérni, hogy az új alkotmányban és a polgári törvénykönyvben is erősebb legyen a múlt megismeréséhez való jog az egykori bűnösök személyiségi jogainál, a parlamenti határozat tehát nem a még köztünk élő bűnösökről, hanem a jelenről és a jövőről szól.

Ez egy gumicsont – így reagált a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átnevezése körül kialakult vitára a Duna Televízióban L. Simon László. Megjegyezte: a vitát nem Szőcs Géza kulturális államtitkár indította el, őt csupán megkérdezték erről. Ráadásul Tarlós István egyszerűen helyre tette a problémát, mondván, ez egy fővárosi intézmény, majd a főváros eldönti, hogy mi lesz az intézmény neve és sorsa – mondta L. Simon László.

A politikus szerint a szimbolikus kérdések is fontosak, de a gyakorlati politika más ügyek kezelését is megkívánja a politikusoktól, főként az ország mai, nehéz gazdasági helyzetében. Hozzátette: bölcsészként, értelmiségiként van véleménye Szabó Ervinről, akinek szerinte elévülhetetlen érdemei vannak a magyar könyvtári rendszer kialakításában.

Ha a kulturális kormányzat aktuális kérdéseit nézzük, ott sem ez az ügy a legfontosabb – szögezte le L. Simon. Megfelelően elő kell készíteni például az előadó-művészeti törvény módosítását. De ha már a könyvtári rendszerről van szó, ki kell dolgozni egy a könyvtárak finanszírozására alkalmas új normatívarendszert. Az elmúlt nyolc évben ugyanis drasztikusan csökkentették a közművelődési normatívát az önkormányzatoknál, nincs pénz a könyvtári rendszer fenntartására – jegyezte meg a politikus.

A könyvtárak, levéltárak, múzeumok, egyéb művelődési intézmények többsége a működésképtelenség határán áll. Erre megoldás egyfelől a több forrás biztosítása, másfelől a meglévő források, a finanszírozás szerkezetének átalakítása. „Ezt idén már nem lehet megcsinálni, a költségvetési törvényben, amennyire lehet, megpróbálja majd orvosolni a kormányzat és a parlamenti többség” – szögezte le L. Simon László, hozzátéve: ezekről a kérdésekről érdemes beszélni, meg például arról is, hogy a huszonegyedik században hogyan kell kinéznie egy könyvtárnak Magyarországon.

Több figyelmet és pénzt a vidéki művészekre és kultúrára!

Érdemes lehet felvetni L. Simon szerint azt is, hogy a vidéki kultúrára és művészetre miért nem jut megfelelő forrás és kellő figyelem. „El kell azon gondolkodni a Nemzeti Kulturális Alap új elnökével együtt, hogy hogyan lehet bizonyos kérdéseket decentralizálni. Ahogy a Nemzeti Civil Alapprogramnál vannak regionális szakkollégiumok és pályázatok, ugyanígy a kulturális alapnál is érdemes elmenni ebbe az irányba” – hangzott az érvelés.

Hozzátette: nagyon komoly képzőművészekkel lehet találkozni Kaposváron vagy Szegeden, komoly médiaművészekkel Debrecenben vagy Miskolcon, mégsem látni, hogy olyan jól szerepelnének a kulturális alap pályázatain. A megoldás itt is viszonylag egyszerű a fideszes politikus szerint: a meglévő forrásokat máshogyan kell csoportosítani. Már ezzel is minimum levegőhöz és némi lehetőséghez lehetne juttatni egyes területeket és művészeket.

„Lex Biszku”: nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól

A „lex Biszku” néven ismertté vált parlamenti határozat, amelynek egyik beterjesztője éppen L. Simon László volt, a készülő új alkotmányra is hatással lesz – reagált a Közbeszéd felvetésére a politikus. A határozati javaslat egy része ugyanis arról szól, hogy az új alkotmány kidolgozásakor figyelni kell azoknak a jogi ellentmondásoknak a feloldására, amelyek a Biszku-ügyet is kiváltották – tette hozzá.

Ezen a területen viszonylag gyorsan lehetne látványos eredményeket elérni – fogalmazott L. Simon László. Emlékeztetett: az elfogadott határozat egy másik része arról szól, hogy végre hozzáférhessen a társadalom az állambiztonsági iratokhoz. Az e téren mutatkozó hátrányt le lehetne dolgozni az elmúlt húsz év viszonylatában.

„Ha azoknak, akik már meghaltak az elmúlt húsz évben, és nem ismerhették meg a saját múltjukat vagy a róluk készült jelentéseket teljes egészében, igazságot szolgáltatni tudunk, akkor ezt erkölcsi kötelességünk megtenni” – szögezte le a politikus. A határozati javaslat nem azokról szól, akik még bűnösként köztünk élhetnek, ez a beterjesztők szándékának félreértése – jegyezte meg.

„A cél a javaslatunkkal az volt, hogy Magyarországon úgy alakuljon át az alkotmány és a Ptk., hogy garanciákat tartalmazzanak arra nézvést, a múlt megismerésének joga, a múlt dokumentumaihoz való hozzáférés joga erősebb az egykori bűnösök személyiségi jogainál” – nyilatkozta a szerda esti Közbeszédben L. Simon László.

A televízió felvetésére reagálva kijelentette: abban az esetben, ha megvannak az alkotmányos és jogszabályi keretei annak, hogy egykori bűnösöket bíróság elé állítsanak, azt meg kell tenni. De csak akkor, ha a bűnök nem évültek el, és csakis alkotmányos jogállami keretek között. Ám az általa is jegyzett határozati javaslat nem erről szól, nemcsak az elődök életéről, hanem a mostani nemzedék lehetőségeiről és jogairól is. Az ugyanis a mostani nemzedékek joga, hogy megismerhessék saját múltjukat – tette hozzá L. Simon László.

(Duna TV)