Gulyás leszögezte: az alaptörvény és a Gyurcsány Ferenc által hivatkozott alkotmánybírósági határozat is „teljesen egyértelmű”: a parlamenti bizottságok előtti megjelenés alkotmányos kötelezettség. Gyurcsány levelében egy 2003-as alkotmánybírósági határozat indokolásának – az önkéntesség, illetve a kötelesség tekintetében dodonai megfogalmazású – részletére hivatkozott, mely szerint az országgyűlési bizottságok vizsgálatainak a törvényi garanciák megalkotásáig az érintett személyek „önkéntes együttműködésén kell” alapulniuk. Gyurcsány „nem először állít valótlant” – mondta, hozzátéve, hogy ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be a távolmaradás szankcionálására.
„Saját tetteivel szembenézni képtelen ember benyomását keltette”
Gulyás a volt miniszterelnök felvetésével kapcsolatban a sajtótájékoztatón idézte az alkotmányt: „az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni”. Majd pedig a fideszes képviselő a Gyurcsány által hivatkozott alkotmánybírósági határozat indoklásának azokat a részleteit ismertette, melyek azt támasztják alá, hogy alkotmányos érdek a parlamenti bizottságok hatékony működése és ennek érdekében az alkotmány rendelkezésén túl „további jogi garanciák szükségesek, amelyek konkretizálják az alkotmányban (...) szereplő normát, joghátrányt helyeznek kilátásba a norma jogellenes megszegőivel szemben, illetve garantálják a norma, valamint a szankció végrehajtását”.
A volt miniszterelnök azon kifogására, hogy az albizottság elfogult, Gulyás szintén az alkotmánybírósági határozat indoklásával válaszolt, mely szerint „a bizottsági tisztviselők és tagok pártatlanságáról (...) általában azért nem lehet szó, mert leginkább a választásokon a parlamentbe jutott pártok képviselői alkotják a parlamenti bizottságokat”. Arról pedig az albizottság nem tehet, hogy a szocialisták nem vesznek részt munkájában – fűzte hozzá a fideszes politikus.
Az albizottság összetételéből fakadó esetleges elfogultságokra vonatkozó újságírói kérdésre még annyit mondott Gulyás: ez a Fidesz és a KDNP vonatkozásában bizonyosan alaptalan, a többi parlamenti frakció döntéseibe pedig nem kívánnak beleszólni, és erre nincs is lehetőségük. A fideszes politikus szóvá tette azt is, hogy Gyurcsány közvetlenül nem méltatta válaszra az albizottságot és Kövér László házelnöknek címezte levelét, melyben egyébként a fideszes politikus szerint „egy személyeskedő, saját tetteivel szembenézni képtelen ember benyomását keltette”.
Gulyás kijelentette: alkotmányt sért Gyurcsány Ferenc, hiszen miniszterelnökként és országgyűlési képviselőként is az alkotmányra tett esküt és állítólag annak védelmezőjeként kíván fellépni.
Nem meglepő Gyurcsány távolmaradása
Révész Máriusz fideszes képviselő azt emelte ki, hogy nem meglepő Gyurcsány távolmaradása, így kisebb presztízsveszteséggel „úszta meg”, mint ha válaszolnia kellett volna például arra: politikai döntés volt-e a 2006. szeptemberi Kossuth téri demonstráció választási gyűléssé minősítése, majd pedig az, hogy október 23-án délután a megállapodások ellenére sem engedték vissza a tüntetőket a Parlament elé. A fideszes politikus szerint „minden olvasni tudó ember számára nevetséges” Gyurcsány védekezése.
A sajtótájékoztatón Varga László, az albizottság KDNP-s tagja visszautasította, hogy Gyurcsány levelében „ripacskodással, szakszerűtlenséggel” vádolja a testületet, és legitimitását is megkérdőjelezi. Az albizottság elfogulatlanságát pedig a kereszténydemokrata politikus szerint mi sem jelzi jobban, mint hogy mindnyájan egyetértenek Révész azon felvetésével, hogy ne csak a civil áldozatok kapjanak kárpótlást, hanem azok a súlyosan megsérült áldozatnak tekinthető rendőrök is, akiket megfelelő védőfelszerelés és irányítás nélkül vezényeltek ki.
„Hadiállapotok voltak 2006 őszén”
Révész szerint csak a mentők működtek úgy 2006 őszén, ahogyan az egy normális országban elvárható. Mártai István, a Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezet volt orvosigazgatója, a mentőszolgálat jelenlegi főigazgatója arról beszélt, hogy az ő szemszögükből „hadiállapotok voltak” 2006 őszén. Volt, hogy a tömeg és a rendőrök közé kerültek a munkatársaik, volt, hogy a könnygáztól nem tudtak dolgozni, vagy épp gumilövedék csattant a mentőautón. Gorove László, az Országos Mentőszolgálat volt főigazgatója képviselői kérdésre azt erősítette meg, hogy voltak olyan esetek, amikor a rendőrök a mentőautóból vittek el, állítottak elő betegeket. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a normális eljárás az, hogy a mentőtiszt dönt arról, hogy kórházba kell-e szállítani a beteget. Általánosságban kifejtette: ha kórházi ellátás szükséges, a mentősnek meg kell próbálnia megakadályozni, hogy a beteget elvigyék, de a rendőrrel szemben nem léphet fel. Gaudi-Nagy Tamásnak, a testület jobbikos alelnökének a kérdésére – miszerint nem próbáltak-e utánajárni, mi lett ezekben az esetekben – Gorove azt mondta: a sérültek száma és a terhelés miatt az egységek csak jelentették, hogy történt ilyen, de nem tudtak utánamenni.
Negyed tizenkettőkor jött az első hívás
Mártai István arról beszélt, hogy a Magyar Televízió székházánál történtek a mentőszolgálatot is váratlanul érték. Pest megyéből csoportosítottak át egységeket, több dolgozójuk is önként jelentkezett munkára, amikor látták a televízióban az eseményeket, illetve további egységeket rendeltek be. Az első sérültekről szóló értesítést 2006. szeptember 18-án 23 óra 15 perckor kapták és hajnali 4 óra 45 perckor fejezték be az eseményekhez kapcsolódó munkát. Összesen 125 sérültet láttak el 27 mentő egységgel, de azt általánosságban hangsúlyozta, hogy az ő számaik nem tükrözik a 2006 őszén ténylegesen megsérültek számát, mert sokan saját maguk, vagy ismerőseik segítségével mentek az ügyeletekre. Kérdésre válaszolva Mártai elmondta, hogy a szeptemberi események után nem, de október 24-én a rendőrség elkérte tőlük az előző napon ellátottak adatait.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője kifogásolta, hogy ezt megtették, Mártai ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem tehettek mást, nem tagadhatták meg a kérést. Kiemelte ugyanakkor, hogy nagyon sok esetben nem is írták fel a betegek nevét, „NN”, vagyis nem nevezett, nincs neve jelzéssel látták el az adatlapokat. Az állami ünneppel kapcsolatban kifejtette még: a Miniszterelnöki Hivatal a rendezvények biztosításában részt vevő szerveket minden alkalommal összehívta egyeztetésre, ez így történt október 23-a előtt is. Gorove kérdésre válaszolva kifejtette: nem merült fel, hogy gázálarccal lássák el a munkatársaikat, mert a főszabály az volt, hogy ne menjenek a harcok közelébe. „A halott hősök nem mentenek életeket” – mondta a volt főigazgató annak kapcsán, hogy több alkalommal ő küldte távolabb az egységeket.
Nem jutott mindenkinek sisak és felszerelés
Az albizottság pénteki ülésén három, 2006 őszén megsérült rendőrt is meghallgatott a testület. Kettő súlyos, egy életveszélyes sérüléseket szenvedett, de mindhárman jelenleg is szolgálatot teljesítenek. A Készenléti Rendőrség székházostromkor megsérült munkatársának meghallgatásakor Varga azt mondta: „önöket a rendőri vezetőik odadobták a tömegnek”. A baranyai század ugyancsak a székházostromkor életveszélyesen megsérült alezredese a képviselők kérdésére megerősítette: nem jutott a szakasz minden tagjának sisak és felszerelés, a 92 rendőrre 70-80 sisak és pajzs jutott és voltak olyanok, akiknél egyik sem volt. Mint mondta, ezt jelezte a századparancsnoknak, mást nem tehetett. Gulyás arról faggatta a rendőröket, hogy a szolgálatuk során szerzett sérülés után járó, törvényben rögzített támogatáson kívül kaptak-e más jellegű támogatást. Egyikük nemmel válaszolt, egy BRFK állományába tartozó rendőr pedig erre csak annyit mondott: „hazámat szolgálom”.
Gönczöl óvakodott a felelősség megállapításától
A 2006. őszi eseményeket vizsgáló Gönczöl-bizottság óvakodott a felelősség megállapításától, de az ahhoz szükséges tényeket rögzítette, nyilvánosságra hozta – mondta Gönczöl Katalin a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén. A 2006 novemberében létrehozott kormányzati bizottság vezetője azt hangsúlyozta, hogy jogértelmezésük szerint konkrét ügyeket nem tárhattak fel (személyes meghallgatást, egy kivétellel, nem is tartottak), és a hatalmi ágak elválasztásának elvét tiszteletben tartva a bíróságok munkáját semmilyen formában nem vizsgálhatták.
A kormányhatározattal létrehozott testület elsősorban folyamatokat vizsgált alkotmányjogi, történelmi, emberi jogi és tömeglélektani megközelítésben. „Alkotmányos bilincsben éreztük magunkat”, „óvakodtunk a kategorikus felelősségmegállapítástól” – mondta Gönczöl.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
