Végleg kibérelte magának a harmadik helyet az MSZP?

Eddig még egyszer sem tudott egyedül győzelmet aratni az MSZP Zala megyében és az október 3-i választáson sem várható áttörés a bukott kormánypárttól. A legtöbb szavazatot eddig mindig a jobboldal kapta minden megyei közgyűlési választáson, azonban 1998-ban a kisebb civil szervezetek az MSZP mellé álltak, így négy évig a baloldal irányította a testületet. A két megyei jogú városban sem várható a helyhatósági választáson szocialista áttörés.

Az 1990-es parlamenti választás szoros eredménnyel zárult Zala megyében. Az MDF három, míg az SZDSZ két egyéni körzetet tudott megnyerni, ami éles küzdelmet jelzett előre az őszi helyhatósági választásokra is. Az önkormányzati választás első fordulójában 43,45, míg a másodikban 29,9 százalék voksolt, ami lényegesen magasabb volt, mint az országos aktivitás. A választás a Fidesz–SZDSZ-szövetség sikerével zárult Zalában. Az MDF lényegesen visszaesett, míg az FKgP és a KDNP az országos átlagának megfelelően szerepelt. A tavaszhoz képest tehát lényegesen átrendeződtek az erőviszonyok a kormánypárt jelentős visszaesésével és a liberális pártok megerősödésével.

Zalát nem vette be az MSZP

Az 1994-es országgyűlési választás Zala megyében az MSZP sikerével zárult, bár az öt egyéni kerületből csupán hármat tudott megnyerni. A KDNP és az FKgP egy-egy körzetben tudott az első helyen végezni. A december 11-i helyhatósági választáson 57,73 százalék voksolt, ami több mint 14 százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választás az FKgP–Fidesz–MDF–KDNP-szövetség győzelmével zárult, mivel 15 helyet szereztek a 40 fős testületben. Az MSZP 12, míg az SZDSZ 7 helyet szerzett a testületben. A jobboldali összefogás a 10 ezer lakos alatti településeken közel 40 százalékos támogatottsággal rendelkezett, míg az MSZP a nagyobb településeken őrizte meg a táborát. Zala megyében az országos trendekkel szemben jobboldali többségű testület alakult. A MSZP tavaszi minimális sikere után kis arányú vereséget szenvedett.

A kicsik megmentették a szocialistákat

Az 1998-as parlamenti választás a jobboldali pártok sikerét hozta: mindegyik választókerületben az első helyen végeztek. A helyhatósági választáson 46,33 százalék járult az urnákhoz, ami közel hasonló volt az országos arányhoz. A megyei közgyűlésben a legnagyobb frakcióval a Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció rendelkezett 11 fővel, míg az MSZP 8 helyet szerzett. A közgyűlésbe ezen kívül nagyon sok civil szervezet jutott be, de annyi ennek ellenére is megállapítható volt, hogy a Fidesz és a rajta kívüli jobboldali pártok megőrizték tavaszi fölényüket. A többség azonban a kisebb szervezeteknek köszönhetően az MSZP kezébe került.

Szemben az országos trenddel

2002-ben az országgyűlési választást a Fidesz–MDF-szövetség 4:1 arányban nyerte meg az MSZP-vel szemben. Az október 20-i helyhatósági választáson 51,37 százalék voksolt, ami lényegében azonos volt az országos aránnyal. A megyei közgyűlési választás a Fidesz és az MSZP között döntetlennel végződött, de a kisebb szervezetek bevonásával jobboldali többségű testület alakult. A jobboldal a kistelepüléseken szerepelt jól, míg a szocialisták a korábbi trendeknek megfelelően a 10 ezer főnél népesebb településeken. A tavaszhoz képest a szocialisták jelentősen javítottak a támogatottságukon, de a közgyűlési választást ennek ellenére sem tudták megnyerni.

Elsöprő Fidesz-siker

Négy évvel ezelőtt a parlamenti voksolást 4:1 arányban ismételten a Fidesz nyerte. Az őszi önkormányzati választáson 53,06 százalék szavazott, ami hasonló volt az országos aktivitással. A megyei közgyűlési választás a Fidesz–KDNP-szövetség abszolút többségével zárult, mivel a mandátumok több mint 60 százalékát megszerezték. Zala megye történetében így először szerzett egy pártszövetség abszolút többséget. Az MSZP súlyos veresége ellenére a 10 ezer főnél népesebb településeken megőrizte egyharmados támogatottságát. A közgyűlésben így megmaradt a jobboldali irányítás és a parlamenti választáshoz képest jelentősen erősödött a Fidesz blokkja.

Zalaegerszegen még soha nem nyert az MSZP

Zalaegerszegen az 1990-es helyhatósági választást az SZDSZ–Fidesz összefogása nyerte meg és választotta meg a város élére Bogár Imrét, az SZDSZ politikusát. 1994-ben a Fidesz–KDNP–MDF–FKgP-szövetség jelöltje, Gyimesi Endre nyerte a polgármester-választást, de a képviselő-testületben balliberális többség alakult. 1998-ban Gyimesi ismét megnyerte a választást és mellette a közgyűlésben abszolút többséget szereztek a jobboldali pártok. 2002-ben és 2006-ban is simán győzött Gyimesi, és a jobboldali többségű képviselő-testület sem forgott egyszer sem veszélyben a zalai megyeszékhelyen.

Nagykanizsán az önkormányzati választásokon 2006-ig csak SZDSZ-es és MSZP-s polgármestert választottak, s csupán 1998-ban jött létre jobboldali közgyűlés. Négy évvel ezelőtt a polgármester-választást Marton István, a Fidesz–KDNP közös jelöltje nyerte, és a képviselő-testületben is jobboldali többség jött létre.

Nem változnak az erőviszonyok?

Zala megye alapvetően a jobboldali pártok egyik bástyájának számít, amit jól bizonyít, hogy az MSZP szövetségesek nélkül egyszer sem tudott többséget szerezni a megyében. A szocialisták – annak ellenére, hogy egyszer sem tudtak győzni – hosszú ideig stabilan tartották a második helyüket. Az MSZP bár soha nem látott vereséget szenvedett a tavalyi EP-választáson, a Jobbik még nem tudta megelőzni. Az idei országgyűlési voksoláson viszont már 98 szavazattal többet szerzett a Jobbik a bukott kormánypártnál, így a dunántúli megyék közül egyedüliként itt lett harmadik az MSZP. A mostani erőviszonyok alapján a Fidesz vélhetően megőrzi közgyűlési többségét, és mind a két megyei jogú városban jó esélye van a folytatásra. Az MSZP számára a cél egyértelműen a második hely megszerezése, de nagy kérdés, hogy képes lesz-e a Jobbik lendületének a megtörésére.

(Forrás: vokscentrum.hu, valasztas.hu)