Az idei önkormányzati választás időpontját Sólyom László köztársasági elnök jelölte ki 2010. július 15-én hozott határozatában. A választópolgárok a névjegyzékbe történő felvételükről augusztus 19-ig kaptak értesítést, az ajánlószelvényeket szeptember 3-ig lehetett átadni. Augusztus 3-i adatok szerint 8 205 967 választópolgár szavazhat 3176 településen. A megyei/fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok száma 424, a települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok száma pedig 16 914.
Feleződött a képviselők száma
Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel. Az új szabályozás értelmében csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 33 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem a felére csökkent. A megyei és a fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról választásra változó lehet a népességmozgás függvényében.
A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta. A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.
Nincs érvényességi küszöb
Az önkormányzati választás – szemben az országgyűlésivel – egyfordulós, és érvényességi küszöb sincs. Ez azt jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. Mivel az eredmények megállapítását nem befolyásolja a szavazáson megjelentek száma, ilyen szempontból nincs is értelme érvényességről beszélni a helyhatósági választásokon. Eredménytelen is csak akkor lesz egy önkormányzati választás, ha például a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületekben vagy a polgármester-választáson ugyanannyi érvényes szavazatot kap két vagy annál több jelölt. Ekkor új választást ír ki a helyi választási bizottság.
A fővárosban négy szavazólapot kapunk
A szavazás reggel hat órától este hét óráig tart. Szavazni csak érvényes személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet a kijelölt szavazókörökben.
Az októberi önkormányzati választáson több mint tízezerféle szavazólapot kellett készíteni: polgármester-jelöltit, a tízezer lakos alatti településeken úgynevezett egyéni listás szavazólapokat, a tízezernél nagyobb településeken egyéni listás szavazólapokat, valamint megyei listás szavazólapokat, fővárosi listás szavazólapokat és a főpolgármester-jelöltek szavazólapját.
A választópolgárok Budapesten négy szavazólapot kapnak, amelyeken a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, a Fővárosi Közgyűlésre és a helyi képviselőre szavazhatnak. A megyei jogú városokban két szavazólapot vehetünk föl, amelyeken a polgármesterre és a helyi képviselőre lehet szavazni. A tízezer főnél népesebb településeken polgármesterre, megyei közgyűlésre és egyéni képviselőre lehet szavazni. A tízezer főnél kisebb településeken polgármesterre, megyei listára és egyéni jelöltekre lehet majd voksolni vasárnap.
1596 településen lesz kisebbségi választás
Október 3-án az önkormányzati választásokkal egy időben választják meg Magyarországon a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjait. A 2005-ben elfogadott és 2010-ben módosított kisebbségi választási törvény értelmében a kisebbségi választáson kizárólag magyar állampolgárok indulhatnak, azaz a törvény kizárja a voksolásból az uniós állampolgárokat, a menekülteket, a bevándoroltakat. Így 2010-ben a magyar állampolgárok közül is csak azok váltak jogosulttá a kisebbségi választáson való részvételre, akik 2010. július 15-ig a lakóhely szerinti települési jegyzőnél kérték felvételüket a kisebbségi választói névjegyzékbe. Ezt országosan 228 084 választópolgár tette meg, vagyis ők megkapták a zöld színű kisebbségi értesítőt augusztus 19-ig.
Mindenki csak egy jegyzékbe vetethette fel magát, a többes kisebbséghez kötődő kérelem érvénytelen. Minden olyan településen, ahol a kitűzés napján legalább 30 fő volt a választói névjegyzékben, a helyi választási bizottság kitűzte a választást. Végül október 3-án összesen 1596 településen 2325 választást tartanak. Az országban Budapest IV. kerületében tartják a legtöbb, 12 kisebbségi önkormányzati választást, míg 1222 településen csak 1 kisebbség választ önkormányzatot.
(MNO, MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
