A helyi önkormányzatok 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak

A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén – mintegy 1130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka. Jövőre összesen 4 milliárd euró piaci alapú devizaadósság jár le, ebből 2 milliárd euró devizakötvény, 2 milliárd euró uniós hitel, amit 4 milliárd euró deviza kibocsátással kíván az adósságkezelés finanszírozni.

A kormány által szombaton benyújtott jövő évi büdzsé általános indoklása szerint a központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele, illetve a vállalkozások kommunális adójának eltörlése kapcsán kieső önkormányzati bevételeket. Az önkormányzati feladatellátásban – jellemzően a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás területén – jelentkező létszámbővülés forrását is támogatásnövekmény biztosítja.

A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, valamint az ART mozik technikai korszerűsítése.

A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében több területen csökken a normatív hozzájárulások száma: a szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerűsödik, a közoktatás területén az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégiumok működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. Szintén a támogatások jobb áttekinthetőségét szolgálja, hogy a korábbiakban egyedi pályázati típusú igénylés helyett a jövőben normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz, így például az informatikai támogatás, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, óvodáztatási támogatás.

A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, a döntés-előkészítés egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét, így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím összevonása a javaslat szerint.

Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás.

4 milliárd eurónyi devizakibocsátás

Jövőre összesen 4 milliárd euró piaci alapú devizaadósság jár le, ebből 2 milliárd euró devizakötvény, 2 milliárd euró uniós hitel, amit 4 milliárd euró deviza kibocsátással kíván az adósságkezelés finanszírozni.

Az államadósság finanszírozása továbbra is jelentős hányadot, 7,7 százalékot képvisel a költségvetés kiadásai között. A 2011. évben a kamatkiadások GDP arányos mértéke az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében csökken.

A javaslatban olvasható: a nemzetközi tőkepiaci válság hatására jelentősen át kellett értékelni a kockázatokat, figyelembe véve a megváltozott finanszírozási mozgásteret is. A hagyományos piaci kockázatok, a kamat- és devizaárfolyam-kockázaton túl kiemelt fontosságot kapott a megújítási és finanszírozási kockázat kezelése. A törvényjavaslat szerint 2011-ben cél a forintpiac stabilitásának megőrzése, a piaci likviditás erősítése és a teljeskörű piaci finanszírozás visszaállítása.

A jövő évben a tervek szerint a forint kibocsátások szerepe meghatározó lesz, ugyanakkor az ország devizatartalék igényének biztosítása, illetve a külföldi befektetői bizalom megtartása érdekében a piaci devizalejáratokat (beleértve a lejáró kvázi-piaci, kötvénykibocsátással finanszírozott uniós hitelt is) piaci deviza-kibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés.

2011-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amelyektől 800 millió euró (224 milliárd forint) külföldi finanszírozási forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

A nettó forint kibocsátáson belül meghatározó lesz a hosszú forrást jelentő államkötvény értékesítés, a diszkontkincstárjegyek szerepe kismértékben növekszik, a közvetlen lakossági értékesítés stagnál majd – derül ki a törvényjavaslatból.

(MTI)