A parlament előtt vannak Lázár javaslatai

Kedd kora délután felkerültek az Országgyűlés honlapjára Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének azon törvényjavaslatai, amelyeket azután nyújtott be, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

Lázár János három képviselői önálló indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, valamint – az eredetit lényegében változatlan formában hagyva – a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést. A kormánypárti képviselőcsoport vezetője az alaptörvényt három ponton változtatná meg.

Egyrészt azt a passzust, amely kimondja, nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, kiegészítené a járulékokkal. Másrészt rögzítené, hogy nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg.

Lázár az általános indoklásban ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Ab széles körű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált – véli, hozzátéve, hogy „a javaslat megteremti a népfelség és a pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt”.

Harmadrészt kimondaná az alaptörvényben, hogy „a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre az adott adóévtől kezdődően törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg”. Ezzel – mint az a részletes indoklásban olvasható – az alaptörvény meghatározza az elvonás legmagasabb mértékét. (Jelenleg úgy szól az alkotmány, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.) A változtatás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a Fidesz frakcióvezetője úgy módosítaná, hogy annak első paragrafusát kiegészítené azzal a mondattal – hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához –, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, rendelkezéseit pedig a folyamatban lépő eljárásokban is alkalmazni kellene.

(MTI)