A renden alapuló értékrend a társadalom érdekeit szolgálja

Egyes gazdasági intézkedések hiányával, a kormány társadalompolitikájával, a vörösiszap-katasztrófával és az egészségüggyel foglalkoztak a napirend előtt felszólaló képviselők kedden az Országgyűlésben.

Volner János jobbikos képviselő azt firtatta, mikor teljesíti a Fidesz a kampányban tett olyan gazdasági ígéreteit, mint például a magyar vállalkozások versenyképességének megerősítése, a magyar gazdaság duális jellegének felszámolása, a magyar munkaerő mobilitásának fokozása. Szóvá tette: míg egy magyar kis-, illetve középvállalkozás egymillió forintos nyeresége után 451 ezer forint adóterhet kénytelen fizetni, egy multinacionális vállalat ugyanennyi nyereség esetén „megússza” 100 ezer forinttal.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságtörténeti jelentőségű fordulatot hajtott végre, konszolidálták az örökölt „költségvetési lyukat”, és lépéseket tettek a munkahelyteremtés beindításáért. Rámutatott arra, hogy a lakáshitelesekről szóló javaslat elfogadása például szolgálta az építőipar megerősödését is. Felhívta a figyelmet a bürokrácia csökkentését szolgáló intézkedésekre, a Széchenyi-pihenőkártya belföldi piacot élénkítő hatására, a családi kisegítő munkával kapcsolatos döntésre, és arra, hogy mintegy 150-200 milliárd forintot csoportosítottak át uniós pénzekből a hazai kis- és középvállalkozások számára. A cél a pénzügyi konszolidációval karöltve beindítani Magyarország gazdasági növekedését, és munkahelyeket teremteni – összegzett.

Az LMP 29 pontja

Az LMP-s Vágó Gábor bejelentette, hogy pártja kedden a nyilvánosság elé terjeszti 29 pontját, amelyet az Orbán-kormány eddigi társadalompolitikájának bírálataként, egyúttal a Fidesz–KDNP társadalompolitikájának antitéziseként jellemzett. A dokumentumból kiemelte a vidékkel, a gazdasági környezettel és az egészségüggyel foglalkozó részeket. Kiállt a közszolgáltatások fejlesztése mellett, és úgy értékelte, a kormány az adópolitikával a jómódúak zsebében keletkező pénzt növeli; nem kezeli a területi egyenlőtlenségeket. Az egészségügyben szorgalmazta a teljesítményvolumen-korlát eltörlését.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár – annak kapcsán, hogy a politikus az oktatás területén a büntetés helyett a mediálás elsőbbségét hangoztatta – kijelentette: a negatív cselekmények negatív megítélése elkerülhetetlen, a kormánynak a rendre és a munkára alapuló értékrendje a társadalom érdekeit szolgálja. Mint mondta, a kormány prioritásként kezeli a leszakadás megakadályozását, a felzárkózást, erre a készülő közoktatási törvény is bizonyság lesz.

Kontrát: Nincs rivalizálás az állami szervek közt

A szocialista Szabó Imre, elismerve a kormánynak a vörösiszapömlés kapcsán tett egyes intézkedéseit, bizonyos hiányokra hívta fel a figyelmet. Szerinte koordinációs, irányításbeli problémák voltak tapasztalhatók a segélynyújtásnál és a kárenyhítésnél, rivalizálás folyt a kárelhárításnál az állami szereplők között, nincs kézzelfogható állami segítség a takarítási munkálatokon kívül, hiányzik a kielégítő tájékoztatás, megmaradt a bizonytalanság, akadozik a kárfelmérés, sok kérdés megválaszolatlan, például nem tudni, mi lesz a gazdálkodókkal. Javasolta: a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyt összeget fordítsák a háztartásigépcsere-program finanszírozására.

Kontrát Károly belügyi államtitkár a már megtett intézkedéseket sorolva kitért többek között arra, hogy a gátszakadás után 10 perccel már megkezdődött a mentés, a kormány veszélyhelyzet kihirdetéséről döntött, védőgátat és körgátat építettek, Kolontárra már sokan visszaköltöztek, a szennyeződés eltakarítása óriási erőfeszítésekkel zajlik, megkezdődött a tervező munka, folyik az emberek megkérdezése arról, hogy hol akarják folytatni az életüket. Az állami szervek között nincs rivalizálás – szögezte le, hozzátéve: csak az emberi lelkekben keletkezett sérülést nem sikerült kezelni, ennek számonkérése azonban szerinte politikai haszonszerzés.

Mikola: Az egészségügy húzóágazat, hatékonyabbá kell tenni

A fideszes Mikola István rendszerszerű megoldásokat szorgalmazott az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Mint mondta, a 2007–2008. évi, 27,5 milliárd forintos megtakarítás felhasználhatósága fontos az ágazat számára az idei évi működőképesség szempontjából, ez azonban csak a „tűzoltásra” elegendő, nem eszköze a fenntarthatóság biztosításának, a konszolidációnak. Kiállt amellett, hogy az egészségügy húzóágazat, gazdasági hatékonysági tényezőként is kell, hogy megjelenjen „a magyar újjászületésben”, és kezdeményezte: a 2011-es költségvetésbe épüljön be a 27,5 milliárdos segítség, azzal a 2009. évben kiharcolt egyhavi finanszírozási összeggel és azzal a 10,7 milliárdos eseti keresetkiegészítéssel, amellyel együtt szerinte fenntartható az ágazat.

Szócska Miklós államtitkár egyetértett azzal, hogy az elmúlt évek forráskivonása „döbbenetes volt”, és felhívta a figyelmet a transzparencia hiányára is. Egyetértett a rendszerszintű változtatások szükségességével. Progresszív struktúrát fogunk létrehozni, helyreállítjuk a progresszív ellátás rendszerét – fogalmazott. Kitért arra, hogy monitorozzák a rendszer működőképességét, amelyben százszázalékos az intézmények részvétele.

(MTI)