A miskolci konferencia iránt nagy volt az érdeklődés, mindez azt bizonyítja, hogy az idei egymást követő árvizek Borsod-Abaúj-Zemplénben és Észak-Magyarországon olyan összehangolt logisztikai munkát igényeltek, amelyre eddig alig volt példa – hangzott el több előadótól a logisztikai szolgáltató klaszter rendezvényén. Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) vezetője a vízügy logisztikai feladatáról beszélt. Kifejtette: a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik a régió területére, ezért közvetlenül érinti a területet a szomszédos országok (Ukrajna, Szlovákia) vízgazdálkodása. Hozzátette: az Ékövizig öt szakaszmérnökségével folyamatos a többszörösen biztosított a kommunikáció, amely a logisztika egyik fontos része.
Az igazgatóság működési területén, ezen árvízi térségek mentén vagy közelében 459 településen – egymillió ember – él. Hangsúlyozta: a Sajón az elmúlt időszakban 2009 decemberétől nyolc jelentős árhullám vonult le, és erre jött a május-júniusi esőzés, amikor 200-440 milliméter mennyiségű csapadék hullott le egy hónap alatt. Ez azt jelenti, hogy ezen óriási esőzés és az egyébként is telített medrek, illetve talaj miatt 200-500 évenként előforduló vízhozamok alakultak ki.
Arról is szólt az igazgató, hogy a logisztika másik fontos része az előrejelzés, hiszen nem mindegy, hogy a jelzett csapadékmennyiség hol és ilyen megosztásban hullik le. Ennek alapján kezdődnek el a védekezési feladatok, ugyanis a csapadékzóna mozgása befolyásolhatja a helyszínt. Az eddigi legnagyobb árvizek ráadásul időben is nagyon gyorsan követték egymást. A májusi esőzés után érkezett a június eleji ár, amely még nagyobb vízállásokkal tetőzött. Az Ékövizignek az idén nagy területen, szinte valamennyi folyón egymás után kétszer kellett óriási erőket mozgósítania eszközökkel és emberi erőforrással. A Sajón egymás után dőltek meg a legnagyobb vízállások.
Mint mondta, az árvíz levonultával is a vízügyi szakembereknek rengeteg a feladatuk. Példaként említette, hogy helyre kell állítani – először ideiglenesen, majd véglegesen – a sérült védműveket. Lipták Attila és Szabó Péter, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője és helyettese felhívták a figyelmet arra, hogy az idei káresemények – a rendkívüli árvízi időszak, a viharkárok – megmutatták, mennyire fontos egy-egy település önvédelmi képessége. Ez alapvetően meghatározó a helyzet első óráiban. A lakosok nem lesznek ellátatlanok addig, amíg kiérkeznek a szakemberek. Lipták Attila kiemelte: október 31-ig mindenkinek fedél lesz a feje fölött a megyében, aki állami kármentesítésben részesült az árvíz kapcsán.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.