Módosul a a gépjárműadó-törvény

Megszűnik a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik gépjárműadó-mentessége, helyette jövő januártól évi 12 ezer forintig jár kedvezmény, a légrugós teherautók és buszok tulajdonosai igazolhatják a jármű útkímélőbb rugózását, és így kevesebb adót fizethetnek – ezt tartalmazza a gépjárműadó-törvény módosítása, amelyet az adótörvénycsomagban nyújtott be a kormány szombaton az Országgyűlésnek. Módosul a helyi adókat szabályzó törvény is.  

A gépjárműadó-törvény szerint az autóadót a járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartó, annak hiányában pedig a tulajdonos fizeti. A súlyos mozgáskorlátozott személy 2007-ig akár tulajdonos, akár üzemben tartó volt, egyaránt mentesült az adófizetés alól. Ez visszaélésekre adott alkalmat, hiszen elégséges volt egy súlyos mozgáskorlátozott közeli hozzátartozót bejegyezni üzemben tartóként a járműnyilvántartásba, és nem kellett adót fizetni a kocsi után.

2007-től a – visszaélések elkerülése érdekében – a gépjárműadó-törvény súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentességi szabálya szűkült: az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonos, 100 kW-ot meg nem haladó teljesítményű személygépkocsija után jár. Vagyis a súlyos mozgáskorlátozott üzembentartóként nem kap adómentességet. Az Alkotmánybíróság idén februárban – ez év végi hatállyal – kivette a törvényből „a tulajdonában lévő” szavakat. Így 2011. január 1-jétől a súlyos mozgáskorlátozott üzemben tartó is mentesül az adófizetés alól.

Mint a törvényjavaslat indoklásában olvasható, ennek következtében a mentességre jogosultak száma 109 ezerről akár 150 ezerre is növekedhet. Újra elszaporodhatnak a visszaélések, illetve a költségvetést fél milliárd forint veszteség éri. A kormány úgy oldja meg a problémát, hogy továbbra is csak a 100 kW-ot meg nem haladó teljesítményű személygépkocsi után, viszont csak évi 12 ezer forint adóig biztosítja a kedvezményt. A javaslat másik eleme a légrugós járművekhez – teherautókhoz és autóbuszokhoz – kapcsolódik. Ezek adója ugyan is 100 kilogrammonként nem 1380, hanem csak 1200 forint.

A Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEK KH) viszont csak ez év elejétől töltődik, ekkortól jegyzik fel az autók ilyen rugózását, a korábban üzembe helyezett járművekről nincs ilyen adat. A kedvezőbb adózást ők csak úgy vehetik igénybe, ha igazolják az önkormányzati adóhatóság előtt: a gépjárművük légrugós. Igazolást csak annak kell vinni, akinek a járműve ezen adata még nem került be a KEK KH nyilvántartásába.

Módosul a helyi adókat szabályzó törvény

A vásározóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük, aki pedig ideiglenesen dolgozik egy településen, annak az iparűzési adó fizetési kötelezettsége csak 60 nap után áll be, és az így kifizetett adót levonhatja az ott korábban fizetett iparűzési adóból – egyebek mellett ezt tartalmazza a helyi adókat szabályozó törvény módosítása. A helyi adókról szóló törvényben szabályozott ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három tevékenységet foglal magában. Ezek: a piaci és vásározó kiskereskedelem, az építőipari tevékenység, ha annak időtartama az adóéven belül 30 napnál több, de 181 napnál kevesebb, illetve a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenysége. A módosítás kiveszi a felsorolásból a piaci és vásározó kiskereskedelmet.

A hatályos szabályozás szerint, ha az építőipari tevékenység 180 napnál hosszabb az adott településen, akkor az építkezés helye telephellyé válik. Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű iparűzés utáni adót pedig le lehet vonni a székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból. Az új szabályok az építőipari tevékenység végzésénél, valamint a természeti erőforrás kutatásánál, feltárásánál a 60. naptól teszi kötelezővé azt, hogy a cég a munkavégzés helyén fizessen iparűzési adót.

(mti)