Nem lehet sikerrel küzdeni a magyar válságadók ellen

A társasági adók csökkenése és a forgalmi adók növekedése világtendencia, ami a magyar adópolitikában is megfigyelhető; 2013-tól – amikor általánossá válik a tízszázalékos adókulcs – a magyar társasági adó a legalacsonyabbak között lesz Európában – mondta László Csaba, a KPMG adópartnere szerdán a tanácsadó cég társasági és közvetett adókat vizsgáló tanulmányát ismertetve. Az adószakértő nem tartja valószínűnek, hogy jogi alapon bárki sikerrel vegye fel a küzdelmet a magyar válságadók ellen.• Még az MSZP szavazói is támogatják a kormány válságadóit

László elmondta: a KPMG tanulmánya szerint a kormányok a gazdasági válság miatti jövedelemveszteség pótlásának lehetőségét keresik, számos ország adórendszerének alapvető megújításán gondolkodik, illetve már a megvalósításán dolgozik. Jövőre jelentős változások várhatóak, sok ország jelent majd be 2010 utolsó hónapjaiban és 2011 elején hatályba lépő módosításokat. Az idén 2009-hez képest az átlagos globális társasági adó a felmérés szerint csekély mértékben, 24,03 százalékról 23,45 százalékra mérséklődött 2009 és 2010 között, az átlagos közvetettadókulcs ugyancsak kismértékben, 13,05 százalékról 13,02 százalékra csökkent, ám az átlag mögött jelentős szórás van.

Magyarországon a KPMG szerint már most magas az áfakulcs, a további emelésnek nincs tere. A személyijövedelemadó-kulcs várható mérséklése a tanácsadó cég szerint üdvözlendő. A társaságiadó-kulcs 19-ről 10 százalékra mérséklését László jelentős lépésnek nevezte, a magyar társasági adó 2013-ban a legalacsonyabbak között lesz Európában – mondta. A bérjárulékok magas szintje és az árbevétel-alapú helyi iparűzési adó ugyanakkor a KPMG szerint korlátozza a nemzeti versenyképességet.

A társasági adó csökkentésének és a különadók bevezetésének együttes hatását László szerint még nem lehet megítélni. Úgy véli, a nagy multiknál még jobban megnő az adótervezés jelentősége, az adókörnyezet befolyásolni fogja az új befektetéseket, illetve kivonulásokat.

A válságadók az adószakértő szerint közgazdasági értelemben forgalmi adónak tekinthetőek, László azonban nem számít arra, hogy az unió részéről ezen az alapon bármilyen kifogás érhetné a különadókat. Nem tartja valószínűnek azt sem, hogy jogi alapon bárki sikerrel vegye fel a harcot ezen adók ellen. A telekommunikációs szektorra kivetett különadó esetében még nem lehet megbecsülni, hogy az EU-nak gazdasági, versenypolitikai szempontból van-e észrevétele – tette hozzá.

Az adójogszabályok alkotmányossági kontrolljának megszűnése László szerint később, az újabb adóintézkedéseknél lehet majd érdekes, amikor erre a kontrollra mint „végső menedékre” senki nem számíthat. Az adószakértő nem számít a nagyobb árbevételű társaságok feldarabolására abból a célból, hogy már 2013 előtt élvezhessék az alacsonyabb társaságiadó-kulcsot. Elmondta, a magyar társasági struktúra meglehetősen széttagolt, már most is kockázat-megosztásos, így át lehet csoportosítani a profitot a meglévő struktúrában is, ha valaki akarja.

László kiemelte: a munkáltatói tb-plafon bevezetése a tízszázalékos társaságiadó-kulccsal és a külön adózó jövedelmek 16 százalékos adókulcsával együtt visszaszoríthatja a részvényopciós ösztönzési rendszereket, a tulajdonosok ugyanis úgy gondolhatják, fölösleges bonyolult, kockázatos dolgokba belemenni ilyen egyszerű szabályok mellett.

(MTI)