Komoly átalakulás előtt áll a budapesti tömegközlekedés

Számos új, pozitív változást hoz a budapesti közlekedésben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) működése – nyilatkozta Vitézy Dávid, a nemrég alapított fővárosi vállalat vezetője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában kedd reggel. A közlekedési cég irányítója szerint több lehetőség lesz számon kérni a minőségi tömegközlekedést, és egységes közlekedési kasszát lehet létrehozni. A buszközlekedés egy részét viszont ténylegesen is kiszervezik – derült ki a beszélgetésből. A BKV rendbetételénél feltétlenül számítanak uniós forrásokra, ezen a téren muszáj lesz sikereket elérni – nyilatkozta Vitézy Dávid.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. két tekintetben hoz fontos változást: egyfelől az összes közlekedési ágazatnak – közúti közlekedésnek, kerékpáros közlekedésnek, taxizásnak – egy közös szakmai irányítása lesz Budapesten. Ennek a stratégiai közlekedéspolitikai döntéseknél, de akár egy csomópont-felújítás megtervezésénél is komoly jelentősége lesz, főként hogy mindegyik ágazat szempontjai érvényesülhessenek – mondta Vitézy Dávid, a BKK vezetője. A tömegközlekedés esetében pedig a szolgáltatói és megrendelői szerepek szétválasztásában jut szerep a BKK-nak. Utóbbiról bővebben beszélt Vitézy. Kifejtette: a tömegközlekedésben ma az utas a vevő, a BKV az eladó; ám valójában a vevőnek nincs módja érvényesíteni a vevői szerepből adódó hagyományos jogosítványait, és ezzel a szolgáltatás minőségének javítására ösztökélni az eladót. A mai finanszírozási rendszer miatt az sem kényszeríti azonnali minőségemelésre a BKV-t, ha az emberek átülnek személyautóikba – mondta a BKK vezetője.

A szolgáltatói és megrendelői szerep szétválasztása annyiban hoz újat, hogy belép a körbe egy megrendelő – jelesül a BKK –, amely a várost, a szolgáltatás megrendelőjét képviseli; képviselve ezáltal az utasok érdekeit is – magyarázta Vitézy. Ennek hozadéka lehet a jobb és hatékonyabb szolgáltatás, a tisztább és pontosabb tömegközlekedés. A menetrend megtervezésével, a közlekedési hálózat kialakításával és a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos összes funkció átkerül a BKK-hoz, a BKV pedig egy hagyományos szolgáltató cég szerepébe kerül – szögezte le a közlekedési központ vezetője.

Az átszervezéstől azonban több pénz nem lesz a kasszában, marad ugyanakkor a BKV nyolcvanmilliárd forintos külső és mintegy hétszázmilliárd forintos belső adóssága. Éppen mert nincs végtelen mennyiségű forrás, fontos egy hatékonyabb intézményrendszer kiépítése. Ennek részeként a parkolási díjakat és a teherforgalmi behajtási díjakat is egységes rendszerben lehet kezelni, ezzel létrehozva egy egységes közlekedési kasszát, ami szintén nagyon fontos – válaszolt Vitézy Dávid a finanszírozás kényes kérdésére.

Ami az adósságállományt illeti: a BKV csaknem nyolcvanmilliárd forintos banki adósságállománya esetében szükség lesz az állam segítségére, hogy könnyítsen ezzel a főváros terhein. A belső adósságállomány viszont nem pénzügyi jellegű tartozás, és „befelé”, a vállalat felé áll fenn. Lényege: az elmúlt években a járművekre, az infrastruktúrára nem költötte a főváros és a cég azt, amit kellett volna. „Ebből fakadóan áll fenn az a helyzet, hogy húszéves autóbuszok, harmincéves szovjet trolik, ötvenéves korhoz közeledő keletnémet HÉV-szerelvények és öt-tíz kilométeres sebességkorlátozások jellemzik ma a BKV-t. Az ilyen állapotú tömegközlekedés nem tudja felvenni a versenyt az autózással, ez pedig a városnak nem jó” – érvelt Vitézy. A megoldás erre a problémára nem csak az lehet, hogy pénzt kérnek az államtól, és a város is több pénzt „tesz bele”, hanem uniós forrásokat is le kell tudni hívni. „Ilyen típusú beruházásokra, járműállomány-fejlesztésre és pályafelújításokra lehet uniós forrásokat igénybe venni. Eddig az volt a gond, hogy a város nem volt képes a projekteket sikerrel megvalósítani és uniós forrást lehívni. E tekintetben is komoly változást hoz majd a BKK” – ígérte a szervezet vezetője.

Ha nem lesz megegyezés az Alstommal a metrókocsik ügyében, tolódik a 4-es metró határideje, ekkor elveszítjük a száznyolcvanmilliárd forintos uniós támogatást. Vitézy Dávid a metróügyben is véleményt mondott: „A képet árnyalnám annyiban, hogy az Alstom-szerződés jelenleg nincs érvényben, hiszen a BKV vezérigazgatója a korábbi sorozatos határidőcsúszások és az elutasított típusengedély miatt ezt a szerződést felmondta. A városvezetés lehetetlen helyzetre próbál megoldást találni. Hogy mi lehetséges megoldásként, erről szerdán fogunk tisztábban látni” – mondta Vitézy Dávid. Hozzátette: igaz, amit Tarlós István is mondott korábban: minden elképzelhetőnél rosszabb a helyzet a metrókocsi-szerződés esetében. „Egy nagyon előnytelen szerződést kötöttek, hosszú hónapokig, évekig hagyták rossz irányba menni a dolgokat a látható aggasztó jelek ellenére. Ennek nyomán tartunk ott, ahol” – érvelt a BKK vezetője.

A BKK – megrendelői szerepéből adódóan – megteremti a lehetőséget a buszforgalom kiszervezésére; meg lehet nyitni a versenyt arra, hogy adott buszvonalakat ki és hogyan tud olcsóbban üzemeltetni – reagált Vitézy Dávid a felvetésre. Megjegyezte: muszáj lesz külső partnereket bevonni, hiszen Budapesten 1100 autóbusz szorul cserére, itt a legöregebb a buszpark az uniós fővárosok közül. „Muszáj lesz beavatkozni, számítani lehet ilyen lépésekre” – mondta a Duna Televízióban Vitézy Dávid.

(Duna tv)