A kétperces felszólalások sorában Szilágyi Péter (LMP) elmondta: pártja azt javasolja, ne lehessen az ÁSZ elnöke és alelnöke az, aki a megválasztását megelőző négy évben parlamenti vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetve valamely párt vezetője volt. Ez azért fontos – folytatta –, hogy a számvevőszék irányítóival szemben ne vetődhessen fel a pártpolitikai befolyásoltság gyanúja. Párttársa, Karácsony Gergely azt emelte ki: a számvevőszék egyik legfontosabb feladata, hogy átláthatóvá tegye a pártok gazdálkodását és a kampányfinanszírozást. Ennek érdekében külön törvényt kell alkotni, de a célnak már a sarkalatos törvényben is szerepelnie kell – mondta.
Vita a Btk.-módosításról
A jobbikos Nyikos László szerint a javaslat félelmet kelt az ellenőrzött szervezetek vezetőiben azzal, hogy összekeveri a büntetőjogot és a költségvetési jogot, és büntetőjogi szankcióval sújtaná a számvevőszéki ellenőrzés meghiúsítását, figyelmen kívül hagyását. Szerinte ez Európában példátlan volna. Kitért arra, tizenkét évig volt az ÁSZ alelnöke, és nem gondolja, hogy ilyen súlyos retorziókra volna szükség. (A számvevőszéki törvény úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy szabadságvesztéssel legyen büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.)
Schiffer András (LMP) ugyanakkor azt mondta: nincs szó arról, hogy rendőrhatósági funkciót kapna az ÁSZ. A fideszes Dancsó József ezt megerősítve kifejtette: megoldást kell találni arra, hogy következmények hiányában senki ne utasíthassa vissza a számvevőszék munkatársaival való együttműködést. Hozzátette: lehet, hogy a Btk.-módosítás nem hibátlan eszköz erre, ezért kérte, ha az ellenzéknek van hasonló eredményre vezető, de jobb ötlete, álljon elő vele.
A legfontosabb, hogy rend legyen az állami pénzügyekben
Babák Mihály (Fidesz) felszólalásában rámutatott, az első sarkalatos jogszabályról van szó az új alaptörvényhez kapcsolódóan. Hangsúlyozta, mindennél fontosabb, hogy az állami pénzügyekben rend legyen, manapság ugyanis vannak olyan városok, cégek, állami alrendszerek, amelyek nem jól teljesítenek, nem oda költik a közpénzt, ahová azt rendelték.
Bödecs Barna (Jobbik) szerint az ÁSZ-javaslat több területen szakmaiatlan, nagyon fontos kérdésekben pedig elnagyolt. A politikus szerint később igen komoly problémákat okozhat például az, hogy hiányzik az egyértelmű véleménynyilvánítási kötelezettség; hiányolta a javaslatból az ellenőrzéseket érintően a nemzetközileg elfogadott szabályokat; továbbá a minőségbiztosítás témáját is szakmailag kidolgozatlannak vélte. Megfogalmazta az ellenzéki politikus azt a bírálatot is, hogy nincs kapcsolat a számvevőszéki törvényjavaslat, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozásáról szóló jogszabályok között.
Fidesz: ellenőrizni kell a közpénzekből való gazdálkodást
Balázs József (Fidesz) azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a törvényben a közpénzekkel való gazdálkodás új, korszerűbb és hatékonyabb módon igyekeznek szabályozni. A képviselő leszögezte, világossá kell tenni, hogy aki közpénzből gazdálkodik, az felelősséget is visel és ezért az Állami Számvevőszék ellenőrizheti is. Üdvözölte, hogy a tervezet világos garanciákat tartalmaz annak érdekében, hogy megteremtsék az ÁSZ függetlenségét. Helyesnek és a függetlenség irányába ható jogszabályi felhatalmazásnak nevezte, hogy az ÁSZ alkalmazottait kiveszik a köztisztviselői törvény hatálya alól.
Nagy István (Fidesz) jelképesnek nevezte, hogy ezt a törvényt tárgyalják elsőként a sarkalatos jogszabályok közül. Azt mondta, hogy Magyarország megújulásának el kell kezdődnie és mindenki érdeke, hogy még a lehetőségét is megakadályozzák a közpénzek elherdálásának.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
