Nyugdíj helyett inkább munkabért szeretnének fizetni

Nem utcára küldeni és nem is munkanélkülivé akarja tenni a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat, például a rendvédelmi dolgozókat a Lázár–Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat. Azt szeretnék rajta keresztül elérni a kormánypártok, hogy például az 57 éves kort még el nem ért nyugdíjas, ám munkaképes, egészséges rendvédelmisek ismét álljanak szolgálatba korábbi saját szakmájukban, tehát nem közmunkásként – nyilatkozta Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este.

MNO
2011. 05. 17. 11:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikus azt mondta: még nem tudják, pontosan hány főt érintene a javaslat, de az biztos, hogy az elmúlt nyolc évben megadott korkedvezményes nyugdíjakra 80 milliárd forintot fizet ki évente az állam. Szerinte megvannak vagy megteremthetők a feltételei annak, hogy például a rendőrség vissza tudja fogadni a kedvezményes nyugdíjból majdan visszatérőket.

A több száz ezres becslésekhez képest viszonylag szűk lesz azok köre, akiket érint majd a korhatár alatti nyugdíjak rendszerének átalakítására tett alkotmánymódosítás; azokról van szó, akik munkaképes állapotban vannak, nincsenek egészségügyi problémáik, és kapnak havi 150 ezer forint nyugdíjat az államtól úgy, hogy ugyanannyi pénzért dolgozhatnának is, mondjuk a rendvédelmi szerveknél – nyilatkozta Rétvári Bence a Közbeszéd stúdiójában.

„Mi oda akarjuk adni ezeknek az embereknek ezt a juttatást”

A korhatár alatti öregségi ellátásban 238 ezer ember részesül. A kérdésre, hogy a kormánynak vannak-e számításai arra, hogy az alkotmánymódosítás hány embert érint majd, Rétvári elmondta, hogy annyit, amennyi ennek a létszámnak a munkaképes korú százaléka. Hozzátette: főleg a rendvédelmi szerveknél tapasztalható, hogy korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba az ott dolgozók a korábbi években. Az elmúlt nyolc év korkedvezményes engedményei évi 80 milliárd forint kiadást jelentenek a büdzsének – sorolta érveit az államtitkár, és elmondta, ezt a pénzt nem akarják megspórolni. „Mi oda akarjuk adni ezeknek az embereknek ezt a juttatást, csak nem azért, hogy ne csináljanak semmit és nyugdíjasok legyenek otthon. A munkaképes állapotúak jöjjenek vissza rendőrnek, katonának, vagy a közszférába dolgozni” – hangzott az interjúban.

Az új rendszer január elsejétől indulna. Arra a kérdésre, hogy hogyan találnak majd értelmes munkát ezeknek az embereknek a szakmájukban, és a közmunkaprogram valódi megoldást jelenthet-e, az államtitkár kifejtette: a közmunkaprogram is megoldás, de a konkrét témában – mivel különböző rendvédelmi szervek volt dolgozóiról van szó – a régi szakmájukba való visszailleszkedés az elsődleges megoldás. „48 évesen visszamegy újra rendőrnek vagy tűzoltónak” – mondta a megoldást Rétvári Bence.

A szakszervezetek műsorban idézett felvetésére, hogy az államtitkár által említett csoport egy nagyon szűk mag, és szó sincs róla, hogy több tízezer rendőr lenne korhatár alatti nyugdíjban, Rétvári Bence úgy reagált: mégiscsak 80 milliárd forintot kifizetnek nyugdíjként ennek a rétegnek, és ha az átlagos 150 ezer forinttal számolunk, ki lehet számolni, hány főről van szó közelítőleg. Hozzátette: a felülvizsgálat végén, annak eredményeként látják majd, hogy valóban csak pár száz, avagy pár tízezer emberről van-e szó.

Ha például tízezer rendőr visszajönne a mostani korkedvezményes nyugdíja összegéért dolgozni, a közbiztonság szempontjából óriási előrelépést jelentene, többletkiadással viszont nem igazán járna az államnak. „Ezeknek az embereknek a munkavégzési helye biztosított, a rendőrőrsök megvannak vagy újranyithatók, a rendőrség be tudja őket fogadni” – tette hozzá az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

Nem az utcára akarják rakni őket

Kivonultak sokan az utcákra, hiszen úgy érzik, a terv negatívan érinti őket – közölte a politikus. „Nekünk is előre sokkal több mindent el kellett volna mondanunk; hogy ezeket az embereket nem utcára akarjuk küldeni, hanem munkát szeretnénk nekik adni; összhangban az új alaptörvénnyel, amely úgy fogalmaz: Magyarország az értékteremtő munkán alapul. Nem nyugdíjként, hanem munkabérként szeretnénk nekik kifizetni a járandóságaikat” – érvelt a kormánypárti politikus.

Hozzátette: sokan az érintettek közül először nyilván megijedtek, hogy elveszíthetik nyugdíjukat vagy munkanélkülivé válnak. Nem munkanélkülit vagy – a rendvédelmisek esetében – nem közmunkában részt vevő személyt szeretnénk belőlük csinálni. Hanem azt szeretnénk, hogy amit csináltak huszonöt évig, azt tegyék még tíz-húsz évig. Ha a fizikai teljesítőképességüket jobban koptató szolgálatban voltak, akkor azt váltsák irodai, igazgatási munkára, de dolgozzanak a rendőrség kötelékében – fogalmazott a kormány szándékairól Rétvári Bence.

Arra a felvetésre, hogy a Lázár–Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat alkotmányjogászok szerint alkotmányellenes is lehet, illetve emberi jogi szervezetek, például a Helsinki Bizottság az európai emberi jogi bírósághoz fordul a módosítás miatt, Rétvári Bence úgy válaszolt: ez kétarcú magatartás. „Ha megkérdeznénk a Helsinki Bizottságot, hogy munkaképes egészséges emberek nyugdíjat kapjanak-e vagy állami munkát, akkor azt mondanák, hogy munkát kapjanak.” A politikus hozzátette: alkotmánymódosítás formájában terjesztik elő a javaslatot, az alkotmánymódosítás pedig fogalmilag nem lehet alkotmányellenes.

(Duna Televízió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.