„Nagyon sűrű, nagyon nehéz fél év” van a kormány mögött

Nagyon sikeres uniós elnökséget zár Magyarország – jelentette ki Nagy Anna kormányszóvivő szerdán Budapesten. • Először találkoznak a kulturális ügyekkel foglalkozó tisztségviselők• Az unió történetének „legkulturálisabb elnöksége” búcsúzik

Az elnökséget záró rendezvényekről tartott sajtótájékoztatón Nagy Anna az elmúlt hat hónapot értékelve azt mondta: „nagyon sűrű, nagyon nehéz fél év” van a kormány mögött. Úgy fogalmazott: „Reméltük, hogy a médiatörvény mellett az elnökség eredményeire is emlékezni fognak az Európai Unió országai.” Hozzátette, a visszajelzések alapján kijelenthető: „Az, hogy most már mindenki az elnökségi eredményekről beszél, és szóba sem kerül a médiatörvény”, nagyon jó jele annak, hogy Magyarországnak sikerült az első európai uniós elnöksége során jó munkát végeznie.

Bakos Piroska, az EU-elnökség magyarországi szóvivője arról beszélt, hogy a magyar elnökség egyik kiemelt célja az európai Duna-stratégia elfogadtatása volt. „Ha minden igaz”, az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozásukon hivatalosan is elfogadják a stratégiát, tehát megkezdődhet az érintett 14 ország együttműködése – mondta, emlékeztetve: a stratégia célja a Duna menti országok együttműködése többek között a gazdaságban, a környezetvédelemben és a kultúrában.

Az EU-elnökségi szóvivő kérdésre válaszolva kifejtette: az elnökség sikereiről, kudarcairól a fél év végével kell majd számot adni. „Előttünk van egy kétnapos Európai Tanács-ülés, amely sorsdöntő az elnökség életében” – utalt Bakos Piroska Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárására, valamint a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabályi csomagra. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: 1900 módosító indítvány érkezett, ezt „tornázták le” egyre, amelyről jelenleg a vita folyik. Ez mindenképpen óriási siker – tette hozzá.

„Nem könnyű” kezdet után változott a megítélés

Győri Enikő EU-ügyi államtitkár szerint „nem könnyű” kezdet után márciusban teljesen megváltozott Magyarország most végéhez közeledő uniós elnöki tevékenységének megítélése, a múlt heti európai parlamenti meghallgatásokon és a szerdai plenáris ülésen elhangzottak pedig egyértelműen azt igazolják, hogy a brüsszeli intézményeknél sikeresnek ítélik a magyar félévet.

Brüsszelben szerdán újságírókkal beszélgetve az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mások mellett José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, továbbá – pártállástól függetlenül – tekintélyes EP-képviselők is méltatták az elnökség munkáját és gratuláltak annak eredményeihez.

Az elnökség eleje nem volt könnyű, mert „bizonyos politikai megfontolások dominánsnak bizonyultak” – ismerte el Győri Enikő, elsősorban a médiatörvény körüli vitára célozva –, ám véleménye szerint miután márciusban az elnökség a tagországok kormányait képviselő tanácsban fontos gazdasági döntéseket tudott kijárni, megítélésében fordulat állt be. Most már az Európai Bizottság és az EP képviselői mondják, hogy sikeres volt az elnökség – emelte ki. Úgy vélte, a siker egyik titka, hogy az elnökséggel megbízott csoport elkötelezett, fiatal és nagy munkabírású volt.

Hangoztatta azt is: a kormány soha nem presztízskérdésként kezelte az uniós elnökséget, hanem a feladatokra koncentrált. Külön figyelmet fordított az elnökség arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa az uniós szabályokat és az egyes intézmények illetékességét. Ezt a megközelítést az államtitkár véleménye szerint érezhetően elismerték az egyes intézmények.

Győri Enikő úgy vélte: egy-két kérdésben messzebb is lehetett volna jutni, például az úgynevezett új élelmiszerek uniós szabályozásának területén, de ezek sem az elnökségen múltak, mert az megtette, amit tehetett.

Az MTI kérdésére válaszolva úgy ítélte meg ugyanakkor, hogy más témákban, például a schengeni övezet bővítésében az elnökség messzebb jutott, mint amire számítani lehetett. Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásával kapcsolatban ugyanis már az elnökség kezdete előtt, a múlt év végén ismeretessé vált az a német–francia álláspont, amely szerint nem járulnak hozzá az övezet gyors bővítéséhez. Júniusban viszont a belügyminiszterek egyhangúlag állapították meg, hogy a belépés technikai feltételeit mindkét szóban forgó ország teljesíti, ráadásul közeli határidőt is kijelöltek a döntésre.

Ami a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői EU-találkozót illeti, Győri Enikő kiemelte, hogy a szerdai plenáris vitában több felszólaló már előre történelminek nevezte azt, egyebek között a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáról várható döntés miatt. Úgy vélte, a kiemelt magyar prioritások közé tartozó uniós romastratégia és Duna-stratégia legfelsőbb szintű jóváhagyásakor nem várható vita, ugyanakkor nehéz eszmecserére számít a gazdasági témáknál. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar elnökség hozzájárult ahhoz, hogy az unió a tervezett menetrendnek megfelelően le tudta zárni az európai szemeszter néven megújított koordinációs folyamatot, és – megint csak európai bizottsági és EP-képviselői értékelés szerint – megtette, ami lehetséges volt a válságmegelőzést és pénzügyi stabilitást szolgáló hat jogszabály kidolgozásának ügyében is.

(MTI)