Újragondolják az egyházaknak adható egy százalékot

Ősszel megkezdődhet az egyház-finanszírozási törvény felülvizsgálata, mert újra kell gondolni a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának kérdését az adórendszer átalakítását követően – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az államtitkár közölte: mind a csütörtökön az Országgyűlés elé kerülő új egyházi törvényjavaslat, mind pedig az egyház-finanszírozási törvény tekintetében folyamatos dialógusban állnak az egyházakkal, egyházi szakértőkkel.

Megemlítette, hogy a tervek szerint a zárószavazást még az Országgyűlés nyári időszakában megtartják az új egyházi törvényről, és az új alaptörvény hatálybalépése után, a jövő év első napjaiban lép majd életbe. A határon túli magyar egyházi vezetőkkel is egyeztettek a törvényről, „bár jogi szempontból ez a törvény ezeket az egyházakat nem érinti”. A kormányzat nyitott arra, hogy a törvényben utaljanak a határon túli egyházakkal tartandó szoros kapcsolatra is – fogalmazott.

Szászfalvi László arról is beszélt, hogy a határon túli magyar papok, lelkészek állami támogatása tavaly 160 millió forint volt, idén viszont már 210 millió forintot tesz ki, ami kifejezetten egzisztenciájuk fenntartását segíti. Az anyanyelvű pasztorációt támogatják ezzel a szórványtámogatással, amelynek eredményeként remélhetőleg a lelkészek, papok helyben maradnak – vélekedett. Kitért arra is, hogy eddig nem volt mindig kiegyenlített a támogatás a határon túli egyházak támogatásában az egyes régiók között, de a jövőben ezt az anomáliát igyekeznek felszámolni.

A csángók magyar nyelvű pasztorációjával kapcsolatban megjegyezte: „figyelnünk kell arra, hogy egyházon belüli belügyként kell látni ezt a folyamatot, úgy kell segítenünk, hogy az ne legyen kontraproduktív”. Az államtitkár kiemelte: az erdélyi kistelepüléseken „kiüresedő magyar templomokon” az egyházak bevonásával kell segíteni, mégpedig úgy, hogy olyan programokat – iskolai kirándulások, a vallási turizmus felerősítése – indítanak, amelyek illeszkednek a nemzetpolitikai stratégiába. Ezenkívül több nyugati, európai és amerikai diaszpórában élő közösség támogatása is szerepel a kormányzat terve között – közölte. Mint mondta, az egyházak hosszú távú, kiegyensúlyozott állami támogatása stabil feltételrendszerének kialakítása jegyében egyebek mellett a diákonkénti havi 230 ezer forintos közoktatási kiegészítő normatíva megállapításával „helyreállt az egyenlő finanszírozási rendszer” a közoktatásban. Ugyancsak ennek keretében a személyi jövedelemadó állami kiegészítését a tavalyihoz képest 2,3 milliárd forinttal növelték, ami „a mostani költségvetési viszonyok között komoly előrelépést jelent”.

Az orosz ortodox egyházzal erősödik a párbeszéd

Az államtitkár rámutatott: a korábbi kormányok által ki nem fizetett egyházi közoktatási kiegészítő normatíva négymilliárdos elmaradásából eddig több mint egymilliárdot rendeztek, idén további egymilliárdot fizetnek majd ki, és a fennmaradó kétmilliárd forintot 2012. december 31-ig kifizetik az egyházaknak. Beszélt arról is, hogy 2011-ben jogilag lezárják az egyházi ingatlankártalanítási folyamatot. Két egyeztetőbizottsági ülés már volt ez ügyben idén, egy pedig még visszavan szeptemberben. Ezt követően az ingatlanok után járó, egyházaknak járó pénzkifizetésekről kormányhatározatot hoznak. Ez a folyamat egy „részleges és funkcióhoz kötött kártalanítás volt”, kérdés, hogy lesz-e folytatás – vetette fel.

Szászfalvi László felhívta a figyelmet: az állam által finanszírozott öt egyházi programra szánt 1,8 milliárd forintból a határon túli egyházak is részesülhetnek. A projektszerű támogatásra az 1,8 milliárd forintos kerethez képest 29 milliárdos kérelem érkezett már az államtitkárságra, ami azt bizonyítja, hogy vannak az egyházaknak innovációs elképzelései többek között a vasárnapi iskolák, képzési programok, nyári táborok beindítására – mutatott rá. Megemlítette, hogy a határon átívelő vallási turizmus fellendítése is a kormány fontos céljai között szerepel, ennek érdekében közös munkacsoportot is létrehoztak a turisztikai államtitkársággal.

Kérdésre válaszolva Szászfalvi László oroszországi látogatásáról elmondta: az orosz ortodox egyházzal, illetve annak magyarországi egyházmegyéjével hosszú évek óta erősödik a párbeszéd. Ezt az is mutatja, hogy „az egyházi törvényben az ortodox egyházak méltó helyükre kerülnek” – fűzte hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta az állam és az egyházak közötti párbeszéd intézményesítésének fontosságát, ennek egyik színtereként említette a szentszéki–magyar vegyes bizottság működését. Ezenkívül az egységes, határokon átívelő Magyar Református Egyház vezetőtestülete, a Generális Konvent kezdeményezte egy Kárpát-medencei egyeztetőbizottság megalakítását – mondta.

(MTI)