A szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész megkeresése után kezdte tárgyalni az Országgyűlés mentelmi bizottsága, és 6 igen, illetve 2 nem szavazattal kezdeményezték annak felfüggesztését.
A legfőbb ügyész jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával indokolta a mentelmi jog felfüggesztését. Juhász Ferencet Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentette fel az úgynevezett luxuslakásügyben, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felső vezetőknek és tábornokoknak.
Juhász Ferenc korábban nyílt levelében úgy reagált: „általános elvi érvénnyel, de most, a mentelmi jogom felfüggesztésére vonatkozó konkrét kérdésben kijelentem, hogy a miniszterségem idején a jogszabályok szerint, törvényesen jártam el, amelynek garanciáját többek között a HM jogi apparátusa jelentette. Ha a vádhatóság ezzel ellentétes álláspontot fogalmaz meg, akkor elemi érdekem, hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt védhessem meg tisztességemet és álláspontomat. Ezért nem kérek »együtt érző« kegyelmet, és nem bújok mentelmi jogom mögé.”
Az ülésteremből korábban kivonult MSZP politikusa a mentelmi jogáról szóló szavazás előtt, frakciótársai közül egyedüliként megjelent, és felszólalt. Juhász Ferenc ez alatt ismételten mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mint mondta azért, hogy korrekt bírósági tárgyalás során tisztázhassa magát.
A parlamentben nagyüzem volt: 15 törvényt szavaztak meg, többek között az állami és önkormányzati vagyonról, lehetőséget teremtett az MNB és a PSZÁF összevonására, és elfogadta az új csődtörvényt is. Bővebben>>>
