Az Egyesült Államok és Magyarország ismét tisztelettel bánnak egymással

Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai az elmúlt évtizedben jelentős változásokon mentek keresztül, amelyeket nagyrészt Washington politikai irányvonala határozott meg. Donald Trump első elnöki ciklusa alatt Budapest és Washington közös álláspontra jutott a nemzeti szuverenitás védelme, a határok szigorú ellenőrzése, valamint a hagyományos értékek – különösen a család és a vallás tisztelete – ügyében. Ez a harmonikus együttműködés éles ellentétben állt a következő, demokrata vezetésű időszakkal, amikor az ideológiai különbségek és az amerikai külpolitika globalista megközelítése a kétoldalú kapcsolatokat a végletekig feszítette.

Robert J. Palladino Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

Trump visszatérése a Fehér Házba új fejezetet nyitott. Magyarország az új amerikai adminisztráció szemében nem problémás partner, hanem olyan szövetséges, akivel közösek az elvek és a stratégiai célok. Ennek jegyében Marco Rubio külügyminiszter Robert Palladinót nevezte ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, azzal a feladattal, hogy a diplomáciai képviselet következetesen érvényesítse az „Amerika első” doktrínát – írja a The European Conserative.

Robert Palladino: Az Egyesült Államok és Magyarország ismét tisztelettel bánnak egymással (Fotó: YASIN OZTURK / ANADOLU AGENCY)

A külügyminisztériumban szerzett tapasztalatokkal rendelkező Palladino – akinek politikai elképzelései összhangban állnak az elnök szuverenitás-központú víziójával – hangsúlyozza: 

ma az Egyesült Államok és Magyarország tisztelettel bánnak egymással, és az együttműködés már kézzelfogható eredményeket hozott olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energia – például megállapodás született az amerikai kis moduláris atomerőművek telepítésének vizsgálatáról –, a védelem és a határbiztonság.

A lap számára interjú készült Palladinóval az Esztergomban megrendezett legutóbbi MCC Fesztiválon, amely mára a Duna-parti város egyik legfontosabb konzervatív fórumává vált, és idén a világ minden tájáról vonzott politikai vezetőket, tudósokat és diplomatákat. Palladino ebben a közegben értékelte a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állását, Magyarország szerepét Európában, valamint az amerikai külpolitika jövőjét Trump vezetése alatt.

Az interjúban elhangzott kérdésre, miszerint hogyan jellemezné az amerikai–magyar kapcsolatokat Trump elnök visszatérése után, Palladino azt válaszolta:

Rubio miniszter úr azért kért fel, hogy biztosítsam: nagykövetségünk tevékenysége összhangban legyen Trump elnök »Amerika az első« doktrínájával – és pontosan ezt tettem. Új irányvonalunk a szuverenitásra, a realizmusra és a kölcsönös tiszteletre épül.

– Kevés olyan ország van, amelynek külpolitikája ennyire drasztikusan megváltozott volna egyik kormányzatváltásról a másikra, és az eredmények már most látszanak. Visszatértünk a klasszikus diplomáciához, amely a gyakorlati érdekekre összpontosít – ilyen az energia, a védelem, az űrkutatás és a kereskedelem.

Mi a szerepe ebben az időszakban? – hangzott el  következő kérdés:

Rubio miniszter úr távollétében én vezetem a diplomáciai missziót. Amíg Trump elnök kinevezi az új nagykövetet, addig én képviselem és végrehajtom az Egyesült Államok külpolitikáját. A változás a múlthoz képest jelentős: az Egyesült Államok és Magyarország ismét tisztelettel viszonyul egymáshoz, ami lehetővé teszi a konstruktív tárgyalásokat és a közös érdekek előmozdítását.

– Nemrég aláírtunk egy szándéknyilatkozatot az amerikai kis moduláris atomerőmű-technológia magyarországi bevezetésének vizsgálatáról. Ez a több milliárd dolláros megállapodás hozzájárulhat az ország növekvő energiaigényének kielégítéséhez.

A nemzeti szuverenitás Magyarország számára központi kérdés, különösen az Európai Unióval való kapcsolatában. Hogyan látja ezt amerikai szemszögből? – tették fel Palladinónak a következő kérdést, amelyre azt válaszolta:

Trump elnök nagyra értékeli azokat a vezetőket, akik nem kérnek bocsánatot azért, mert szeretik hazájukat. Orbán Viktor megvédte Magyarország hitét, családját és jövőjét – ez mélyen rezonál az elnökben és több millió amerikaiban is. 

– Mindketten tudják, hogy az erős nemzetek erkölcsi alapokra épülnek, nem bürokratikus előírásokra. Magyarország merte felvállalni a harcot azzal az internacionalista progresszivizmussal szemben, amely mindenkire ugyanazt a demokráciamodellt akarja ráerőltetni. A migráció ügyében pedig előrelátónak bizonyult: sok más államnál korábban felismerte, hogy ha a határok nincsenek biztosítva, azzal a nemzeti lét is veszélybe kerül.

Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfontosabbnak a magyar migrációs politika megközelítésében azt válaszolta:

Amit Magyarország a határvédelemben elért, az példaértékű. Korán felismerték, hogy minden nemzetnek saját magának kell eldöntenie, kit enged be a területére, mert ez a nemzeti identitás szerves része.

– Az Egyesült Államokban éveken át ígértek változásokat, amelyek sosem valósultak meg. Trump elnök az első naptól kezdve cselekedett: megerősítette a határokat, újraindította a kitoloncolásokat, és visszaadta az országnak a határai feletti ellenőrzést. Európában még mindig vannak kormányok, amelyek figyelmen kívül hagyják a saját népük akaratát ebben a kérdésben – ezt pedig a saját felelősségükre teszik.

Sok európai – a fősodratú média hatására – úgy gondolja, hogy Trump „rossz” elnök, afféle antihős.
– Sokan hozzászoktak egy olyan politikai stílushoz, amely inkább gesztusokra, mint valódi tettekre épül, ezért feltűnő számukra a változás. Trump külpolitikája viszont a realizmuson és a nemzetek kölcsönös tiszteletén alapul – mondta Palladino.

Ő békeszerető ember: a konfliktusok lezárásán és újabbak megelőzésén dolgozott. Ezért több elismerést érdemelne.

Elég felidézni az India és Pakisztán közötti feszültség enyhítését, a csapatok kivonását a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Ruandából, vagy a közvetítést, amely megakadályozta a nyílt fegyveres összecsapást Kambodzsa és Thaiföld között. A sikert nemcsak a megnyert háborúk, hanem a megelőzött konfliktusok alapján is mérni kell – és ebben Trump elnök kiemelkedőt nyújtott.

Borítókép: Robert Palladino (AFP)