Mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kifejtette, a jelenlegi kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő forrásoknak túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek. Az átalakítások során az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett öt kutatóintézetet és tíz kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát nyolcra csökkentik. Így például az öt területi akadémiai bizottság a jövőben változatlan feladatokkal, de egy költségvetési szervként, s nagyobb hatékonysággal működhet. Végső soron az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul.
„Az óriási értéket képviselő akadémiai kutatóhálózat átalakítására történtek az elmúlt években kísérletek, de 2011-ben jött el az ideje, hogy egészében áttekintsük és olyan rendszert hozzunk létre, amely 21. századi szinten képes megoldani feladatait. Úgy gondolom, hogy a tervezett szervezeti és infrastrukturális változások megteremtik a lehetőséget a hatékonyság növelésére, a tematikai megújulásra, s további hazai és külföldi források bevonását biztosítják. Ily módon az intézményhálózat alkalmasabb lesz arra, hogy a 2014-től induló nagy európai projektekben, programokban konzorciumi tag vagy konzorciumi vezető lehessen” – magyarázta a tudós társaság elnöke.
A szervezeti megújítás további előnye, hogy miközben a kutatói műhelyek teljes mértékben megőrzik szakmai autonómiájukat, a kutatóközpontokon belül hatékonyabbá válik az együttműködésük. „Olyan projekteken dolgozhatnak közösen, amelyek több kutatóműhelybe tartozók szaktudását igénylik, s amelyek megvalósítása az intézményrendszer eddigi széttagoltsága miatt nehézségekbe ütközött” – fogalmazott Pálinkás József. Ismertetése szerint az intézményrendszer átalakulásával 143 státusz szabadul fel, a titkárság átszervezésével pedig további 60-80 fős csökkentés történik.
Jelentősen növelik a teljesítményt
„Az átszervezés, megújítás kapcsán körülbelül 200-220 fővel csökken az MTA dolgozóinak létszáma, ez elsősorban a gazdasági és adminisztratív munkatársakat érinti” – mondta Pálinkás József. Hozzátette: a kutatói létszámok nemhogy nem csökkennek, hanem a jövő évi költségvetési sarokszámok ismeretében nőnek. „Számításaim szerint az akadémiai intézetekben és az egyetemeken 25-30 Lendület-kutatócsoport alakulhat, emellett további 15 hagyományos egyetemi támogatott kutatócsoportot hozhatunk létre. Ez azt jelenti, hogy 200-250 fővel növekedhet a kutatói létszám. Tehát a megújítás átgondolt folyamat, amely nem pusztán néhány intézmény összevonásából áll, hanem minden területen hatékonyan működni képes intézményrendszer kialakítására irányul, amelyben a forrásokat a legeredményesebb kutatások támogatására csoportosítjuk. Ezáltal az intézményhálózat teljesítményét, nemzetközi láthatóságát jelentős mértékben növelhetjük” – emelte ki az MTA elnöke.
Mint rámutatott, az MTA történetében egyik legjelentősebb szervezeti átalakulást igen gondosan készítették elő, amelynek keretében Pálinkás József fórumot tartott minden egyes új kutatóközpont munkatársainak. A rendezvények célja az volt, hogy a kutatókkal közvetlenül megismertesse a megújítás céljait és menetét. „Az előterjesztéseket minden akadémiai testület megismerte, megtárgyalta és támogatta. A tárgyalások során felmerült javaslatok jelentős része beépült az előterjesztésekbe, az egységes javaslatról a közgyűlés dönt. Azt gondolom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése felelősséggel dönt, példát mutatva arra, miként lehet egy intézményrendszert úgy átalakítani, hogy a változásokat önmaga kezdeményezi és hajtja vége, nem pedig külső kényszer hatására, komoly sérülésekkel alakul át, ahogy ez máshol megtörtént” – emelte ki Pálinkás József.
