Több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon az Országgyűlés a gazdasági stabilitási törvény pénteki elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.
Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.
Ugyanakkor a parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt – vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését – arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.
A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.
Sarkalatos törvényben rögzítették az egykulcsos szja-t
A parlament sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.
A gazdasági stabilitási törvényt – amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt – a kormánypárti frakciók támogatásával fogadta el a Ház. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vesznek részt az ülésen.
A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.
Az államadóssággal kapcsolatban – a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte – törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének – az előző évhez viszonyított – növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét.
Elsőbbséget élvez a családok támogatása
Az Országgyűlés elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap- és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben.
A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá. A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat vagy a családba fogadó gyámság. Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is.
A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
Szavazhatnak a határon túliak is
A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak.
A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.
Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű.
A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.
A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak.
A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
Az állami kitüntetésekről is döntöttek
Az Országgyűlés elfogadta az állami kitüntetésekről szóló törvényt, amely rögzíti a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, valamint Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetések alapítását és újraalapítását.
A sarkalatos indítvány minősített többséget igénylő pontjait 260 igen és 39 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusait 259 igen és 39 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, „ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.
A jogszabály szerint a köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olaj ággal övezett címer használatára is jogosult lesz.
A törvény – amely a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat nem érinti, 2012. január 1-jén lép hatályba.
Alkotmányos alap az MNB és a PSZÁF összevonására
Az Országgyűlés kormánypárti többsége pénteken támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.
Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy „nem ördögtől való”, de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.
A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.
Nő a pénzbírságok összege
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében 5 ezer, illetve 300 ezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege.
A parlament 237 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, és átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.
Állami vagyon
Az Országgyűlés pénteken sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el. A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit.
A törvény hosszan sorolja, mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
Csődeljárás
Az Országgyűlés elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.
A Ház 234 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett döntött a kormány előterjesztésének elfogadásáról. A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.
Befektetés
Az Országgyűlés pénteki döntésével a magyar jogrendbe foglalta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai uniós szabályokat. Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat, valamint bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogkörét.
A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.
Pokorni nemet mondott
Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.
A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.
Államháztartás
Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont az új államháztartási törvény elfogadása alapján másik alrendszerként megmarad az önkormányzati.
A képviselők 240 igen szavazattal, 31 jobbikos nem ellenében fogadták el a kormány előterjesztését.
Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek – áll az elfogadott törvény indoklásában. A korábbi szabályozott területek egy része is kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról, és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni. Az új államháztartási törvény keret jellegű, a részleteket kormányrendeletek tartalmazzák majd.
