A 2012. január közepén készített felmérés szerint a lakosság 49 százaléka tartja Magyarország számára előnyösnek hazánk EU-s tagságát, 38 százalék inkább hátrányosnak érzi azt, további 13 százalék pedig nem tudja megítélni a tagság előnyös vagy hátrányos mivoltát. Hazánk további integrációjával kapcsolatban a választópolgárok egyértelműen elutasítóan nyilatkoznak: mindössze 34 százalékuk gondolja úgy, hogy tovább kell erősíteni az együttműködést, 58 százalékuk pedig nem támogatja a további integrációt.
A Századvég elemzésében hangsúlyozza, hogy politikai önbesorolás szerinti bontásban egyértelműen kirajzolódik, hogy a magukat baloldalinak vallók az országos átlaghoz képest kevésbé ítélik hátrányosnak (22 százalék) hazánk EU-s tagságát, míg a középen állók és a jobboldali szavazók átlagon felüli mértékben (43 százalék és 44 százalék) inkább hátrányosnak gondolják azt. Az integráció erősítésének kérdésénél ugyanez a tendencia figyelhető meg. A baloldali szavazók többsége (53 százalék) inkább egyetért vele, míg a középen állók (60 százalék) és jobboldaliak (73 százalék) abszolút többsége az együttműködés erősítése ellen foglal állást.
Az intézet pártszimpátia szempontjából is megvizsgálta a fenti megállapításokat. Eszerint a baloldali pártok szavazói jellemzően az országos átlaghoz képest kevésbé tartják hátrányosnak az EU-tagságot (DKP 14 százalék, LMP 17 százalék és MSZP 29 százalék), ugyanakkor a baloldalon arányait tekintve a szocialistáknál a legmagasabb az EU-szkeptikusok aránya. A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67 százalék) vélekedik pozitívan, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább már megosztottságot eredményez. A Fidesz-szavazók 70 százaléka, a Jobbik-szimpatizánsok több mint négyötöde (82 százalék) úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az unióval való együttműködést.
A felmérés azt is megmutatta, hogy az egyre alacsonyabb státuszú megkérdezettek egyre magasabb arányban vélik inkább hátrányosnak az EU-tagságot: a felső (12 százalék) és a középréteg (32 százalék) az országos átlag alatt; a munkás, kétkezi dolgozó (49 százalék) és a szegény, hátrányos helyzetű (45 százalék) az országos átlag felett. Ezzel párhuzamosan a munkás, kétkezi dolgozók (65 százalék) és a szegény, hátrányos helyzetűek (69 százalék) utasítják el legnagyobb arányban a további integrációt – olvasható az elemzésben.
Életkor szerint vizsgálva a legfiatalabb (18-29 éves) és a legidősebb (60 év feletti) korosztályok jellemzően inkább EU-pártiak. A 18-29 évesek 28 százaléka, a 60 év felettiek 30 százaléka véli csak hátrányosnak az EU-tagságot. A köztes életkor kategóriákban jelentősen magasabb, az országos átlagon felüli az unió elutasítottsága: a 30-39 évesek 46 százaléka, a 40-49 évesek 51 százaléka és az 50-59 évesek 45 százaléka véli inkább hátrányosnak Magyarország európai uniós tagságát – olvasható a kutatási összefoglalóban.
