Orbán elmondta, hogy mire számít + Kép

Orbán Viktor kormányfő arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között.

„Nem hághatom át a magyar jogrend határait”

A magyar médiaszabályozást ért újabb uniós aggodalmakra kitérve Orbán Viktor azt mondta: ha egyszer eljönnének Brüsszelből vagy Strasbourgból Magyarországra, és megnéznék az újságokat, meghallgatnák a rádiókat, megnéznék a televíziókat, sokfajta érzésük lenne, de az, hogy a kritikus hangok el lennének nyomva, olyan biztosan nem. A Klubrádió frekvenciaengedélyének ügyéről szólva közölte: Magyarországnak határozottan ki kell állnia a saját jogrendje mellett, ugyanis azok, akik ezt a kérdést felvetik, nem kevesebbet kérnek, mint hogy a hatályos magyar szabályok ellenében „csak azért, mert ők valakit támogatnak”, az előnyhöz juthasson. Ha valaki pályázik egy frekvenciára, olyan ajánlatot kell benyújtania, amellyel nyerni tud; ha töredékét akarja fizetni, mint valaki más, „hiába áll mögé akár a világ legnagyobb hatalma, én nem hághatom át a magyar jogrend határait” – fejtette ki álláspontját, majd úgy fogalmazott: a versenyben a megadott szabályok szerint kell nyerni, nem pedig politikai kapcsolatokkal.

Az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai vitájára kitérve azt mondta: összevetve az EP-t és a magyar Országgyűlést, „semmi szégyenkeznivalónk nincs”. Mint fogalmazott, nem akart senkit megszégyeníteni, „kukoricára térdepeltetni” azzal, hogy feltesz két-három kérdést, s azután kiderül, hogy egyes képviselőknek fogalmuk sincs arról, melyik ország melyik alkotmányáról beszélnek. Jobb volt a konkrét vitákat elkerülni – fűzte hozzá.

„Az érzésem nagyjából abban összegezhető, amit a nagymamám – aki már 90 éves elmúlt – mondott nekem csütörtökön, amikor felhívtuk egymást telefonon: azt mondta, kisfiam, égnek állt a hajam, ennyi rosszindulatú embert egy rakáson” – mondta, hozzátéve, hogy ebben sok igazság van. „Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja, és nekünk most állnunk kell, és azt kellett bizonyítanunk, hogy pénzügyi, gazdasági, erkölcsi értelemben az érvek mezején mi álljuk az ütéseket” – fogalmazta meg a véleményét a Strasbourgban történtekre utalva, hozzátéve: az érvek súlyát akkor sem szabad alábecsülni, ha az ellenfelek időnként érvek helyett gumibotokat használnak, mint például 1988-ban és 2006-ban. Szerinte az érveknek a végén igenis lesz jelentőségük.

---- „Nehéz vizsga” ----

„Nehéz vizsga”

Orbán Viktor kormányfő interjúját sugározta csütörtök éjjel a lengyel közszolgálati televízió információs műsora: ebben a miniszterelnök „az erős társadalmi mobilizáció plebejus pártjának” nevezte a Fideszt, mely a „középosztály megerősítését” tartja fontosnak. Jan Pospieszalski konzervatív újságíró kérdéseire válaszolva Orbán megköszönte a lengyelek támogatását, a kormánya melletti, minapi lengyelországi szimpátiatüntetést, és azt, hogy Donald Tusk miniszterelnök és az ellenzék is kiállt Magyarország mellett.

Orbán a szerdai európai parlamenti vitát „nehéz vizsgának” nevezte, melynek lényege az volt, hogy „Magyarország képes-e megvédeni az önbecsülését, és képes-e kikövetelni a neki kijáró tiszteletet”. Orbán kiemelte, hogy „a régebbi demokráciák időnként jogot formálnak arra, hogy kioktassák azokat az országokat, amelyek hosszú ideig szovjet megszállás alatt voltak”, mert „reflexszerűen azt hiszik, hogy többet tudnak a demokráciáról és a szabadságról, mint a lengyelek, a magyarok, általában a közép-európaiak”. De azt is hangsúlyozta, hogy a közép-európai államokat tisztelő kivételek is vannak.

Az Európai Bizottság (EB) eljárásának konkrét érveit firtató kérdésre a kormányfő elmondta, hogy a jogi kérdéseket a magyar kormány hajlandó megvitatni, de határozottan elutasította azt az állítást, mely szerint Magyarországon nincs demokrácia. Egy szimbolikus dologban lát nehézséget, mert az EB nem ért egyet azzal, hogy a jegybank vezetősége esküt tegyen a magyar alkotmányra. Kiemelte, hogy „az igazi vitát” Magyarország és a „nemzetközi baloldal” között a magyar politikai és gazdasági rendszer mély és gyors átalakítása okozta, mert ez „sért gazdasági érdekeket, és sért ideológiai érdekeket is”.

---- „Örülök, hogy belevágtam” ----

„Örülök, hogy belevágtam”

Orbán az alaptörvényre vonatkozó vitával kapcsolatban kifejtette, hogy a kereszténység, a nemzeti önbecsülés, a család- és a magzatvédelem szellemi, értékbeli és erkölcsi kérdés, s „nem egy magyar ügy, hanem általános értékvita Európán belül”. A kormány gazdaságpolitikai döntéseiről elmondta, hogy nagy összegű veszteségeket okoztak „jelentős nemzetközi pénzügyi és üzleti köröknek”, melyek most Brüsszelben harcolnak a pénzükért. Az abortuszra utaló kérdésre válaszolva kiemelte, hogy „minden élet érték”. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország toleráns ország, így mindenki maga dönthet, de jobb, ha előtte mindent megfontol. Megjegyezte, hogy az életre, a kereszténységre vonatkozó kérdéseket kerülik az európai vezetők, nehogy „megtámadja őket a baloldal”. Orbán nehéznek ítéli egy államok közötti ideológiai szövetség megalapítását, inkább „személyek közti koalíciót akar létrehozni”.

A miniszterelnök részletesen kitért a bankadó, a végtörlesztés és a nagyvállalatok adóztatásának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy csak a 2/3-os támogatottsággal léphetett fel a bankokkal szemben. „Örülök, hogy belevágtam, és hogy több százezer magyar családnak segítettem” – mondta a végtörlesztésről. Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány törekszik „minél több embert áthelyezni az aktívak világába”, hogy Magyarország elérhesse a 4 vagy 5 millió adófizető országának színvonalát. Kiemelte, hogy „le kell bontani a posztkommunista gazdasági monopóliumokat és kartelleket”, hogy az emberek „munkával, tehetséggel, a szellem erejével előrejuthassanak, sok pénzt keressenek, és utána Magyarország javára fordíthassák”. Elképzelése szerint „Magyarország vezető társadalmi ereje a munkából élő és gyereket nevelő családos emberekből állna”.

A kormányfő élesen elhatárolta a család- és a szociálpolitikát. Elmondta, hogy a kormányzat a családot és a gyermekvállalást szociális háttértől függetlenül értékeli, a szegényeknek viszont elsősorban munkát kínál. „Dolgozó emberekre van szükségünk; nem mondok le se a cigányokról, se a csökkentett munkaképességű emberekről, se azokról, akik elmentek korai nyugdíjba” – nyilatkozott. A 2012-es év legnagyobb kísérletének a közmunkaprogramot nevezte. Az IMF-kölcsönről elmondta, hogy már folyamatban vannak az informális tárgyalások. De megjegyezte, hogy Magyarország nem hitelösszeget, hanem a lengyelhez hasonló „elővigyázatossági megállapodást” kér, amely szükség esetén egy „konkrét pénzügyi támogatást” biztosítana. Az utolsó kérdés az esetleges lengyel támogatásra vonatkozott. Orbán kijelentette, hogy szükség esetén „örömmel fogadjuk a lengyel segítséget – ez történelmi fegyverbarátság a két ország között”. Ugyanakkor a közép-európai ügyekben felajánlotta Magyarország támogatását.