Napjaink konzervatív politikai gondolkodóinak egyik legismertebb alakja alapvetően nihilistának bélyegzi a liberálisokat, akik – véleménye szerint – semmiben sem hisznek. David Cameron brit miniszterelnöknek velük kell kiegyeznie a koalíciós kormányban, ami nem könnyű feladat. A család hagyományos intézményében hívő kormányfőnek így nehéz volt beleegyeznie például a homoszexuális házasságról szóló törvény elfogadásába. A gazdasági krízis által szűkre szabott mozgástérben Cameronnak Scruton szerint olyan területeken is megszorításokat kell bevezetnie, mint a hadsereg, ami némiképp eltér a klasszikus konzervatív politikától.
A filozófus az interjúban úgy fogalmazott: a miniszterelnök kiállt Európa elé a nemzeti érdekek védelmében, ugyanakkor problémát jelent, hogy a szocialista irányultságú Lordok Háza nem támogatja őt kellő mértékben. Az esetleges parlamenti reformról, melynek lényege, hogy a felsőház tagjait immár válasszák, úgy vélekedett, az teljesen átalakítaná az erőviszonyokat, az alsóház a legkisebb súlyú döntéseket sem lenne képes önállóan meghozni. A skót függetlenség szerinte nem ördögtől való, de szinte biztos volt benne, hogy az nem valósul meg.
El kell magyarázni a változások okát
Srcruton egyértelmű utat jelölt ki Magyarország számára. Úgy fogalmazott, hazánknak ki kell állnia az unió elé, és határozottan kijelentenie: nem ti kormányoztok minket, hanem mi kormányozzuk magunkat. „Nem lehet egyoldalúan beavatkozni a magyar belügyekbe.” A filozófus problémásnak látja, hogy Orbán Viktor nem magyarázza el kellőképpen, miért próbál gyors változásokat kieszközölni a kormány. Szerinte az európai elit ellenségesen viseltetik minden nemzeti érzülettel szemben, így a magyar miniszterelnöknek elsősorban ezt a csoportot kellene meggyőznie lépései helyességéről. Az unió megpróbált alternatívát kínálni a nemzetállam helyett, a kísérlet azonban csúnyán megbukott, vallja Scruton, és hozzátette: utóbbi remélhetőleg nemsokára újjáéled.
A gondolkodó nem tartja reálisnak egy háború kitörését Európában. Miután az Európai Uniót alapvetően ennek megakadályozására hozták létre, annak létjogosultsága immár megkérdőjelezhető.
Mint ismert, az Európai Bizottság 2011 végén több törvénymódosítás és az új alaptörvény kapcsán is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kifogásolt ügyek között szerepelt a jegybankelnöknek az alkotmányra tett esküje, az adatvédelmi intézmény átalakulása és a bírók nyugdíjkorhatárának lecsökkentése is.
