Az Index hétfőn számolt be arról, hogy a főpolgármester a BKV finanszírozásának megoldására nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat. Ezt a portál szerint a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kellene váltani, papíralapú matrica formájában.
Tarlós István kijelentette: „a mai hírek nem a főváros vezetésének az álláspontját tükrözik„. A matricás útdíj bevezetésére vonatkozó elképzelés nincs a javaslatok között – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a főváros által javasolt behajtási díj teljesen más, nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé. A főpolgármester véleménye szerint „ha egy kerületi polgármesternek ilyen javaslata van, azt a maga nevében adja elő”. Elmondta: a főváros kormánynak küldött javaslatai között szerepel az úgynevezett dugódíj, ami egy behajtási díj, de nem hasonlít a matricás javaslatra. Ennek a technikai feltételeit is biztosítani kell, ami csak uniós támogatással képzelhető el – tette hozzá.
Rogán Antal az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak. Az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, V. kerületi polgármester ezt hétfőn közölte az MTI-vel. A fideszes politikus visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére. Mint közölte: ez a főpolgármester által a kormánynak megküldött nyolcpontos javaslatban szerepel, „melynek minden elemét a Budapesti Közlekedési Központ dolgozta ki és foglalta írásba”. Rogán Antal szavai szerint a javaslatot aláírták az érintettek, beleértve a főpolgármestert is. A gazdaságpolitikus tájékoztatása szerint különvéleményt csatolt a dokumentumhoz, jelezve, hogy két pontját nem támogatja, amit továbbra is fenntart. (Ez a parkolási bevételek fővároshoz rendelésére, valamint a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozott). Megjegyezte: támogatja, ha a főpolgármester az említett részt visszavonja.
A városvezető a fővárosi javaslatok között említette továbbá a zárolt normatív támogatás mielőbbi felszabadítását. Mint ismertette, ez a 32 milliárd forint havi bontásban érkezik a fővároshoz, ebből nem lehet az adósságállományt kezelni. Hozzátette: lehetővé kellene tenni valamilyen helyi adófajta bevezetését, jelenleg ugyanis a fővárosnak nincs ilyen lehetősége, ami eddig volt, „azt is elvitték a kerületekhez”. Erre példaként a parkolási díjakat és az idegenforgalmi adót említette. Tarlós István arról is beszámolt, hogy Európában mindenütt 5 százalékos áfatartományban vannak a közösségi közlekedési díjak, Budapesten viszont 27 százalékosban, ami szerinte tarthatatlan.
Felavatták a Lev Tolsztoj egykori orosz íróról elnevezett sétányt a budapesti Városligetben hétfőn. Tarlós István szerint ezzel a ceremóniával „közelebb hozzuk egymáshoz a magyar és az orosz népet”. Bővebben>>>
BKK: az útdíj erre nem megoldás
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a városi útdíj bevezetése nem alkalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására, ezért nem javasolják a megvalósítását.
A központ MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, több mint egy éve egyeztetnek a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészítették. Ennek célja, hogy a kormányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a finanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerintük nem alkalmas.
Kockázatok, felháborodás, „lejáratás”
Az elkészült elemzésben a BKK rámutatott: jelentős kockázatok vannak a koncepcióban, például az, hogy aránytalanul terheli a külső kerületek között rövid utat megtevő autóst a belvárosba tartó, az utakat és a környezetet jobban terhelő ingázókhoz képest. Szintén kockázat az alacsony, akár 50 százalék alatti fizetési hajlandóság elérése, mivel a fizetés ellenőrizhetetlen, a lakosságban pedig jelentős felháborodást válthat ki tömegközlekedés-fejlesztés és egyéb intézkedések nélkül. E mellett „lejárathatja” a dugódíj koncepcióját és ellehetetlenítené annak bevezetését is.
A BKK hangsúlyozta, nem javaslattételi, hanem hatáselemzési feladatokat látott el, ennek nyomán a szükséges technológiai háttér nélkül ilyen típusú, az úthasználattól független díjrendszer mellett a megvalósítást nem javasolták, és egy „elkapkodott„ útdíjat szakmailag nem is támogatnak.
