Aláhúzta: az egyik legsúlyosabb hibája és egyben leggyorsabban javítandó területe a közoktatásnak, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban. A tartalmi szabályozással kapcsolatban kifejtette: a megelőző oktatási irányítás azt „fellazította”, majdnem „eltüntette”. Jelenleg nincsenek kötelezően előírt tartalmak, amelyeket tanítani kellene – mondta, hozzáfűzve, hogy ezen fog változtatni az új Nemzeti alaptanterv. A dokumentum szakmai tervezete hétfőtől elérhető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.
Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére elmondta: a Nemzeti alaptanterv részletei az egy hónapos társadalmi vita lezárultával ismerhetők meg, de a dokumentumban a nevelési intézkedések mindenképpen nagyobb hangsúlyt kapnak.
Az államtitkár országjáró körútján érkezett Debrecenbe, ahol pedagógusokkal és az oktatásban dolgozó szakemberekkel találkozott. Hoffmann Rózsa a mintegy száz vendégnek tartott előadásában a köznevelési rendszer átalakításának céljairól, mikéntjéről és a közoktatás legfontosabb változásairól, valamint a felsőoktatásról is beszélt.
Előadásából kiemelte, hogy az államnak egyértelműen felelősséget kell vállalnia a közoktatás irányításában, fenntartásában, ellenőrzésében. „A nevelés az elsődleges és mindent átfogó feladata a köznevelési rendszernek. Minden pedagógus munkájában, a mindennapokban jelen kell lennie egy olyan értékrenden alapuló nevelésnek, amelyet az alaptörvényünk és a Nemzeti együttműködés programja meghatároz” – foglalta össze az államtitkár.
A felsőoktatásra kitérve közölte: a hallgatói szerződés intézményének bevezetése és a keretszámok kialakítása a társadalom érdekét szolgálják, „hogy legyen hazánkban ápoló, mérnök, orvos”. A hallgatói szerződés egyben nagyobb felelősségvállalást is követel meg a hallgatóktól – jegyezte meg.
Hoffmann Rózsa rámutatott, hogy a kormány igyekszik a műszaki és természettudományos területek felé terelni a hallgatókat.
origo.hu
Sokkos állapotban van a Palatinuson medencébe fulladt kislány édesanyja
