Ivaschenko előadásában bemutatta a 2008-as válság okait és a hazai gazdaságra gyakorolt hatásait. Szerinte hazánkat nagyon súlyosan érintette a négy évvel ezelőtti válság, amiből a mai napig nem sikerült talpra állnunk. Az IMF képviselője úgy látja, nem a legszerencsésebb, hogy a jelenlegi helyzetben az export az egyetlen tényező, amely a gazdaságot hajtja. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az Orbán-kormánytól a jegybank függetlenségének a biztosítását várja a valutaalap.
A szakember kifejtette: Magyarország 2008-ban az európai államok közül elsőként részesült a jelenlegi válságban pénzügyi támogatásban. A közel 12 milliárd eurós készenléti megállapodásból 9 milliárd eurót hívott le Magyarország – tette hozzá. Úgy vélte, mind rövid, mind közép-, mind pedig hosszú távon gondot jelent a növekedés. Hozzátette, hogy Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a kivitel jelenti a növekedés egyetlen forrását, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge.
Ivaschenko emlékeztetett: az IMF az idei évben 0,3 százalékos magyar GDP-növekedésre számít. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szervezet ronthat ezen a prognózison, mivel az kedvező euróövezeti forgatókönyv
alapján született. Az IMF képviselője szerint javítani kell Magyarország befektetői megítélésén, így lépések szükségesek a különadók kivonása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, illetve a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében. A monetáris politikát az IMF magyarországi képviselője megfelelően óvatosnak nevezte.
A Malév leállására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: az IMF nem tesz úgy, mintha szakértő lenne a közlekedési vállalatok hatékonyságának javításában. Elmondta ugyanakkor, hogy figyelnek az olyan társaságokra, mint amilyen a BKV, a MÁV, vagy immár a Malév is, mivel azok jelentősen megterhelik a költségvetést.
