A miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: „Az ország egy nagy próba előtt áll: mennyire tudunk figyelmesek lenni, és életet menteni, ha hajléktalanokról, ha idősekről, ha egyedülálló emberekről van szó.”
A kormányfő azt üzente a hajléktalanoknak: ne reménykedjenek, a kalyibákban, a sufnikban nem fogják tudni élve megúszni a következő néhány nap fagyhullámát, ezért arra kérte őket, hogy ha mód van rá, mindenképpen menjenek be a „túlélési pontokra”, a fedett helyekre.
Felidézte, ősszel arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy mire megjön a hideg, addigra Budapesten és általában az országban olyan állapotban kell lenniük a kormányzat befolyása alatt álló intézményeknek, hogy egyetlen ember se kerülhessen bajba, fagyhasson meg azért, mert nincs meleg hely, ahol túlélhetné a nehéz helyzetet. „Ezt meg is oldottuk”– mondta. „A túlélés lehetősége ma nyitva áll, van annyi helyünk, amennyi hajléktalan van ma Budapesten és környékén” – jelezte.
Nem kapott ilyen hírt
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy nincsenek-e veszélyben a magyarországi földgázszállítások, azt válaszolta: ilyen hírt egyelőre nem kapott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a kérdés a következő évben már kevésbé lesz probléma, egyrészt azért, mert jó egy év múlva Magyarország véget tud vetni az orosz gáztól való függőségének az épülő csővezetékek miatt, másrészt azért, mert a közmunkaprogram keretében lecserélik a kazánok jelentős részét.
Fotók: MTI
Mint ismert, Alekszandr Medvegyev, a Gazprom Export vezérigazgatója közölte, hogy a kemény hidegre tekintettel a cég maximálisan megnövelte földgázszállítását nemcsak Európába, hanem a Független Államok Közössége országaiba, így Fehéroroszországba és Ukrajnába is. Egyúttal növelte a gázkivételt a föld alatti gáztározókból. Medvegyev azt mondta, hogy míg tavaly 150 milliárd köbméter földgázt szállítottak Európába, az idén a gázszállítás mennyisége éves szinten 180 milliárd köbméter.
---- Oldal címe ----
„Nem lesz mindenki akadémikus”
Orbán Viktor az oktatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: Magyarországnak egyrészt korszerűsítenie kell a szakképzését, amellyel kapcsolatban az első lépések már meg is történtek. A fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen „nem lesz mindenki akadémikus” a modern világban sem – fogalmazott. Másrészt – folytatta – a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is.
Az azonban nem megy, hogy „állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána – érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt – fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek Nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket” – mondta. E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer.
„Nyilván kicsit zötyögni fog”
A miniszterelnök úgy véli, a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy „ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek”, nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött „nincs igazi fedezet”. Az új felsőoktatási rendszer – amely bár az elején „nyilván kicsit zötyögni fog” – eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem – mondta.
A szakmát szerzett fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mit fog szólni Brüsszel a nemzeti munkahely-teremtési stratégiákhoz, azt válaszolta: „sok köze nincs hozzá”, mert nemzeti programot kell készíteni, vagyis nem lesz központi, brüsszeli utasítás.
Két kritikus pont
Az uniós pénzügyi szerződésről szólva a kormányfő azt mondta, a magyar érdekek szempontjából volt két kritikus pontja a korábbi szövegtervezetnek, ezért nem is bólintott rá az első alkalommal. Az egyik ilyen pont azzal kapcsolatos – részletezte –, hogy egy nagyon szigorú költségvetési és azt szankcionáló rendszert állít össze az EU azoknak az országoknak, amelyek tagjai az eurózónának. Magyarország azonban nem tagja az euróövezetnek, ezért az volt az érdeke, hogy amíg nem lép be a zónába, addig rá ez ne vonatkozzon – mondta, majd rámutatott: az új szöveg ezt egyértelművé teszi.
A másik pont az adórendszer-egységesítés volt, amely szintén nem érdeke Magyarországnak, és „nagy küzdelem árán” a magyar diplomácia el is érte, hogy nincs olyan mondat a szövegben, amely az önálló adóztatás jogának elvételéről szólna – fejtette ki.
Orbán Viktor közölte: a szöveg elkészültével azt bemutatja a magyar parlamentnek, és arra kéri a Házat, hatalmazza fel őt az aláírásra. Ha ez megtörténik, újra az Országgyűlés elé kerül majd a dokumentum ratifikálásra.
Orbán Viktor miniszterelnök is reagált szokásos pénteki rádióinterjújában arra a hírre, hogy pénteken reggel hat órakor leállt a Malév. A teljes cikket itt olvashatják>>>
