Erre is hivatott a Cozma-gyilkosság tárgyalása + Videó + Képriport

A cél bizonyítani, hogy „Magyarországon minden áldozat egyaránt számíthat arra, hogy az ellene súlyos bűncselekményt elkövetők megbüntetésével elégtételt kap".

„Mindenkitől elvárható, hogy rasszista felhangok nélkül értelmezze és kommentálja ezt az ügyet is” – fogalmazott. A vádlottak roma származására utalva jelezte: az első fokon – és reményei szerint jogerősen is – kiszabott súlyos büntetésüket „nem ezért, hanem azért (kapták), mert rendkívül súlyos tettekért kell felelniük”.

„A bírói talár alól egy pillanatra sem villanhat elő a kézilabdamez”

Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte ügyfele esetében a Cozma-gyilkosság másodfokú eljárásában a nem jogerősen életfogytiglanra ítélt Raffael Sándor, az elsőrendű vádlott védője a Győri Ítélőtáblán.

Tuza Péter mintegy fél órán keresztül sorolta azokat a mozzanatokat, amelyek alapján kijelentette, „ez a büntetőeljárás maga az eljárási szabálysértés”. Az általa vélelmezett hibák közzé sorolta, első fokon nem vonták össze ezzel az üggyel a témában folyó másik eljárást, noha bizonyítható, hogy arról az eljáró tanácsnak tudomása volt.

Az ügyvéd hozzátette: a vádlottaknak és a védőknek joguk lett volna ismerniük a másik eljárásban keletkezett adatokat, iratokat, de kifogásolta azt is, hogy megesett: úgy folyt a tárgyalás, hogy védencének nem volt ügyvédje, vagy képviseletét a vele érdekellentétben álló ötödrendű vádlott jogi képviselője látta el. Szerinte ez önmagában is alapos indok a hatályon kívül helyezéshez.

A Marian Cozma halálát okozó szúrás kapcsán Tuza Péter azt emelte ki: a mozdulat ösztönös volt, a szereplők elhelyezkedése és mozgása alapján pedig védencének nem is későbbi áldozata szívére kellett volna céloznia, ha annak életét ki akarja oltani. Ezért azt kérte: ha a bíróság mégsem helyezné hatályon kívül az első fokú döntést, védencét testi sértésben marasztalja el.

Egyben megkérdőjelezte, hogy Marian Cozma mindvégig jogos védelmi helyzetben volt; elmondta: az összeütközésnek volt olyan pillanata, amikor a sportolók kerültek erőfölénybe. Egyben – kifogásolva, hogy az első fokú ítélet „roma csoportként” említi „folyamatosan és következetesen” a vádlottakat – Tuza Péter arra kérte a fellebbviteli tanácsot, hogy „ettől a jelenségtől deklaratívan határolódjon el”.

Kitért arra is: a bírót döntéseiben nem vezethetik érzelmei, még akkor sem, ha egy közkedvelt, világklasszis sportoló az áldozat. „A bírói talár alól egy pillanatra sem villanhat elő a kézilabdamez” – fogalmazott Tuza Péter.

A másodfokú per tárgyalását csütörtökre és péntekre tűzték ki, szükség esetén további tárgyalási napok is lehetnek. Mint azt korábban megírtuk, a táblabíróság mindhárom termét igénybe veszik majd.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott tagját 2009. február 8-án hajnalban gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. A segítségére siető sporttársait, a szerb Zsarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.

Életfogytiglan

Az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság tavaly júniusban hozott ítéletet. Raffael Sándor első- és Németh Győző másodrendű vádlott életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, legkorábban 30 év múlva szabadulhatnak, míg Sztojka Iván harmadrendű vádlottnak 20 évet kell a nem jogerős ítélet szerint fegyházban töltenie. Németh Balázs tanácsvezető bíró az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, valamint bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.

Az elsőfokú ítélet szerint Pál Gábor negyed- és Bihari Csaba ötödrendű vádlott bűnös társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében, ezért előbbinek 5 évet, míg utóbbinak 4 évet kell börtönben töltenie. Gergely Péterné hatodrendű és Antalik László hetedrendű vádlottat kétrendbeli bűnpártolás miatt társtettesként vonta felelősségre a bíróság; az asszonyt 3 évi, a férfit 2 év 8 hónapi börtönre ítélte nem jogerősen.

Fellebbeztek

Az első- és a harmadrendű vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másod-, a negyed- és az ötödrendű enyhítést kért, míg az ügy hatod- és hetedrendű vádlottja felmentésért folyamodott. A vádhatósági átirat szerint az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott esetében a megyei bíróság „arányos, a büntetés céljának elérése érdekében feltétlenül indokolt büntetést szabott ki”, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű esetében viszont nem, ezért súlyosbítást kért.