„Mindenkitől elvárható, hogy rasszista felhangok nélkül értelmezze és kommentálja ezt az ügyet is” – fogalmazott. A vádlottak roma származására utalva jelezte: az első fokon – és reményei szerint jogerősen is – kiszabott súlyos büntetésüket „nem ezért, hanem azért (kapták), mert rendkívül súlyos tettekért kell felelniük”.
„A bírói talár alól egy pillanatra sem villanhat elő a kézilabdamez”
Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte ügyfele esetében a Cozma-gyilkosság másodfokú eljárásában a nem jogerősen életfogytiglanra ítélt Raffael Sándor, az elsőrendű vádlott védője a Győri Ítélőtáblán.
Tuza Péter mintegy fél órán keresztül sorolta azokat a mozzanatokat, amelyek alapján kijelentette, „ez a büntetőeljárás maga az eljárási szabálysértés”. Az általa vélelmezett hibák közzé sorolta, első fokon nem vonták össze ezzel az üggyel a témában folyó másik eljárást, noha bizonyítható, hogy arról az eljáró tanácsnak tudomása volt.
Az ügyvéd hozzátette: a vádlottaknak és a védőknek joguk lett volna ismerniük a másik eljárásban keletkezett adatokat, iratokat, de kifogásolta azt is, hogy megesett: úgy folyt a tárgyalás, hogy védencének nem volt ügyvédje, vagy képviseletét a vele érdekellentétben álló ötödrendű vádlott jogi képviselője látta el. Szerinte ez önmagában is alapos indok a hatályon kívül helyezéshez.
A Marian Cozma halálát okozó szúrás kapcsán Tuza Péter azt emelte ki: a mozdulat ösztönös volt, a szereplők elhelyezkedése és mozgása alapján pedig védencének nem is későbbi áldozata szívére kellett volna céloznia, ha annak életét ki akarja oltani. Ezért azt kérte: ha a bíróság mégsem helyezné hatályon kívül az első fokú döntést, védencét testi sértésben marasztalja el.
Egyben megkérdőjelezte, hogy Marian Cozma mindvégig jogos védelmi helyzetben volt; elmondta: az összeütközésnek volt olyan pillanata, amikor a sportolók kerültek erőfölénybe. Egyben – kifogásolva, hogy az első fokú ítélet „roma csoportként” említi „folyamatosan és következetesen” a vádlottakat – Tuza Péter arra kérte a fellebbviteli tanácsot, hogy „ettől a jelenségtől deklaratívan határolódjon el”.
Kitért arra is: a bírót döntéseiben nem vezethetik érzelmei, még akkor sem, ha egy közkedvelt, világklasszis sportoló az áldozat. „A bírói talár alól egy pillanatra sem villanhat elő a kézilabdamez” – fogalmazott Tuza Péter.
A másodfokú per tárgyalását csütörtökre és péntekre tűzték ki, szükség esetén további tárgyalási napok is lehetnek. Mint azt korábban megírtuk, a táblabíróság mindhárom termét igénybe veszik majd.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott tagját 2009. február 8-án hajnalban gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. A segítségére siető sporttársait, a szerb Zsarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
Életfogytiglan
Az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság tavaly júniusban hozott ítéletet. Raffael Sándor első- és Németh Győző másodrendű vádlott életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, legkorábban 30 év múlva szabadulhatnak, míg Sztojka Iván harmadrendű vádlottnak 20 évet kell a nem jogerős ítélet szerint fegyházban töltenie. Németh Balázs tanácsvezető bíró az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, valamint bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.
Az elsőfokú ítélet szerint Pál Gábor negyed- és Bihari Csaba ötödrendű vádlott bűnös társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében, ezért előbbinek 5 évet, míg utóbbinak 4 évet kell börtönben töltenie. Gergely Péterné hatodrendű és Antalik László hetedrendű vádlottat kétrendbeli bűnpártolás miatt társtettesként vonta felelősségre a bíróság; az asszonyt 3 évi, a férfit 2 év 8 hónapi börtönre ítélte nem jogerősen.
Fellebbeztek
Az első- és a harmadrendű vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másod-, a negyed- és az ötödrendű enyhítést kért, míg az ügy hatod- és hetedrendű vádlottja felmentésért folyamodott. A vádhatósági átirat szerint az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott esetében a megyei bíróság „arányos, a büntetés céljának elérése érdekében feltétlenül indokolt büntetést szabott ki”, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű esetében viszont nem, ezért súlyosbítást kért.
