Nem először lengetik be elsősorban a politikai balról, hogy a második Orbán-kormány szociális politikájának, illetve a miniszterelnöki évértékelőben is hosszan méltatott közmunkaprogramnak bizony éhséglázadás lesz a vége. Legutóbb háromhetes határidőt időt kapott a kabinet az MSZP-s éhségmenet vezérszónokától, Tóth Imre Miklóstól. Az ígért tömegek helyett Gúr Nándorral és Komjáthi Imrével tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten a borsodi olvasztár, ahol a mozgalommá konvertált éhségmenet kiszélesítéséről egyeztek meg. Az elszegényedett és munkanélküliség által sújtott térség fontos is a baloldal számára, szinte az összes formációjuk megmutatta ott magát az elmúlt alig több mint egy hónapban.
1000 korona
A nyilvánvaló politikai motiváció mellett gyakori hivatkozási alap Szlovákia, ahol 2004. február utolsó napjaiban rohamozták meg a boltokat az ország keleti, elszegényedett régiójában élők, javarészt romák. A párhuzam alapjai: jobbközép kormány és az általa megkurtított segélyek, valamint a szegénytelepeken élősködő uzsorások, de a helyzet azért nem teljesen analóg. Északi szomszédunknál a Mikuláš Dzurinda vezetésével 1998-ban hatalomra került kormány gyors lépésekkel kezdte meg az Európai Unióhoz való csatlakozást és a gazdaság átalakítását.
Cikkünk szempontjából most az egykulcsos adó mellett elsősorban a családokra jutó jóléti juttatások a fontosak, amelyeket fokozatosan csökkentettek, körülbelül a harmadára, ezenfelül feltételhez kötötték, például közmunkához vagy a munkakeresés igazolásához. Ráadásul ez volt a minimuma más egyéb juttatás megkapásának is, gondolunk itt a családi pótlékra vagy a lakhatási támogatásra. Maga a szóban forgó összeg sem volt valami sok, a reformok következtében felére csökkentett összeg havi ezer korona volt, amint a liberális SME cikkírója, Ivan Štulajter akkor megfogalmazta. „Az állam abban az esetben hajlandó – a természetbeni támogatáson, a napi egyszeri meleg ételen, ruházaton és hajlékon túlmenően – készpénzben is egyfajta »ösztönző-pénzt« kifizetni a rászorulónak, ha azok valamilyen köz- vagy önkéntes munka felvállalásával adják jelét annak, hogy elszánt szándékuk kilábalni a szegénység poklának bugyraiból.”
A fenti intézkedések révén egyedül Szlovákiában volt megfigyelhető tartós, jelentős, választási ciklusokon túlnyúló csökkenés az állami újraelosztás területén. A honi liberális tollforgatók bezzegországában 1996 és 2006 között így közel 14 százalékponttal csökkent az állami újraelosztás, és 9 százalékponttal a jövedelemcentralizáció mértéke, ezzel lényegében megteremtve a kiegyensúlyozott elsődleges költségvetési egyenleget. A kiegyensúlyozott büdzsé vezetett el az euró 2009-es bevezetéséhez, amely lehetővé tette, hogy az ország viszonylag gyorsan túljutott a világgazdasági krízisen.