Az Abel-díj 2012-es kihirdetésének budapesti sajtótájékoztatóján a tudós és a sajtóhad mellett tiszteletét tette Norvégia budapesti nagykövete és az akadémia alelnöke is.
Siri Ellen Sletner, Norvégia budapesti nagykövete elmondta, az Abel-bizottság pontban délben hirdette ki az eredményt. „Kevés olyan hely van a világon, ahol olyan büszke eredményei és hagyománya van a matematikának, mint Magyarország. Ez az oka, hogy 2005 után másodszor is magyar származású személy veheti át az Abel-díjat” – fogalmazott. Elhangzott, több neves szakember, köztük a svéd tudományos akadémia főtitkára már személyesen is gratulált a professzornak. „Magyarország joggal lehet büszke a professzor úr tudományos eredményeire” – tette hozzá a nagykövet.
Szemerédi Endre a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa és a Rutgers New Jersey Állami Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Számos neves hazai és nemzetközi díj elnyerése után 2012-ben megkapta a legrangosabb kitüntetést, az Abel-díjat. Szemerédi a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt „mély és tartós” befolyása elismeréseként kapta meg a kitüntetést. A tudós idén március 15-én Széchenyi-díjban is részesült.
A szintén matematikus Szász Domokos, az akadémia természettudományokért felelős Széchenyi-díjas alelnöke elmondta: Pálinkás József, az MTA elnöke saját maga szerette volna megtartani a sajtótájékoztatót, de a légi közlekedés megakadályozta ebben. „Az Abel-díj előtt két olyan díj volt, melyet kiosztottak a kiemelkedő teljesítményért, 2001 óta azonban ezt a kitüntetést nevezhetjük a matematika Nobel-díjának” – jelezte a kitüntetés rangját Szász Domokos.
Egy gimnazista is megértheti
A híres Szemerédi-tétel, melynek alapjait a tudós mentora, Erdős Pál fektette le a harmincas években, egy egyszerű középiskolás is számára is könnyedén érthető, fogalmazott az alelnök. A tételt korábban csupán a háromtagú számtani sorozatokra tudták bizonyítani a tudósok. Szemerédi Endre 1968-ban a négytagúakra, a hetvenes években pedig ennél több tagú sorozatokra is megválaszolta a korábbi úttörők sejtéseit.
Az 1980-as években kifejlődött az elméleti számítástudomány: kiderült, hogy ebben végtelen sok alkalmazása van a tételnek. „Széles körű, komoly alkalmazások ezek – így az alelnök –, melyben olyan technikai trükkök jelentek meg, amelyek nagy újításnak számítottak.” Szász Domokos a Rubik-kockához hasonlította a Szemerédi-tételt, melyet véleménye szerint ezer év múlva is ismerni fogja a világ.
Legszívesebben most is bizonyítana
„Nagyon rossz nyilatkozó vagyok – alacsonyította le magát a 72 éves díjazott. – Ugyanakkor azt elmondanám: ezer év múlva nem biztos, hogy létezik majd a világ.” Szemerédi Endre a humort is elővette, és kijelentette: „ha nem kellene itt lennem, most is a bizonyítással foglalatoskodnék. Hálásan köszönöm az Abel-bizottság díját.”
A tudós elsősorban nem saját magának köszönte az Abel-díjat, hanem mindazoknak, akik a matematika ezen ágával korábban foglalkoztak. „A magyar matematikának is nagy dolog ez a díj. Elnyerése azt is jelzi, hogy a magyar tudományos élet még mindig világhírű. Mindez persze nem valósulhatott volna meg, ha nem lett volna mellettem végtelen türelemmel bíró, jó humorú feleségem.”
A magyar tudós május 22-én Oslóban, V. Harald norvég királytól veheti át a díjat.
A diszkrét matematika a véges struktúrák, például gráfok, hipergráfok, véges geometriai konfigurációk vizsgálata. Az ilyen struktúrák matematikája képezi az elméleti számítástudomány és az információelmélet alapját. Szemerédi Endre az elsők között ismerte fel az elméleti számítástudomány jelentőségét. Meghatározó művei révén a matematika számos egyéb irányzatához is hozzájárult, és több mint 600 tudományos cikket publikált.
