Az Abel-díj 2012-es kihirdetésének budapesti sajtótájékoztatóján a tudós és a sajtóhad mellett tiszteletét tette Norvégia budapesti nagykövete és az akadémia alelnöke is.
Siri Ellen Sletner, Norvégia budapesti nagykövete elmondta, az Abel-bizottság pontban délben hirdette ki az eredményt. „Kevés olyan hely van a világon, ahol olyan büszke eredményei és hagyománya van a matematikának, mint Magyarország. Ez az oka, hogy 2005 után másodszor is magyar származású személy veheti át az Abel-díjat” – fogalmazott. Elhangzott, több neves szakember, köztük a svéd tudományos akadémia főtitkára már személyesen is gratulált a professzornak. „Magyarország joggal lehet büszke a professzor úr tudományos eredményeire” – tette hozzá a nagykövet.
Szemerédi Endre a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa és a Rutgers New Jersey Állami Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Számos neves hazai és nemzetközi díj elnyerése után 2012-ben megkapta a legrangosabb kitüntetést, az Abel-díjat. Szemerédi a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt „mély és tartós” befolyása elismeréseként kapta meg a kitüntetést. A tudós idén március 15-én Széchenyi-díjban is részesült.
A szintén matematikus Szász Domokos, az akadémia természettudományokért felelős Széchenyi-díjas alelnöke elmondta: Pálinkás József, az MTA elnöke saját maga szerette volna megtartani a sajtótájékoztatót, de a légi közlekedés megakadályozta ebben. „Az Abel-díj előtt két olyan díj volt, melyet kiosztottak a kiemelkedő teljesítményért, 2001 óta azonban ezt a kitüntetést nevezhetjük a matematika Nobel-díjának” – jelezte a kitüntetés rangját Szász Domokos.
Egy gimnazista is megértheti
A híres Szemerédi-tétel, melynek alapjait a tudós mentora, Erdős Pál fektette le a harmincas években, egy egyszerű középiskolás is számára is könnyedén érthető, fogalmazott az alelnök. A tételt korábban csupán a háromtagú számtani sorozatokra tudták bizonyítani a tudósok. Szemerédi Endre 1968-ban a négytagúakra, a hetvenes években pedig ennél több tagú sorozatokra is megválaszolta a korábbi úttörők sejtéseit.
Az 1980-as években kifejlődött az elméleti számítástudomány: kiderült, hogy ebben végtelen sok alkalmazása van a tételnek. „Széles körű, komoly alkalmazások ezek – így az alelnök –, melyben olyan technikai trükkök jelentek meg, amelyek nagy újításnak számítottak.” Szász Domokos a Rubik-kockához hasonlította a Szemerédi-tételt, melyet véleménye szerint ezer év múlva is ismerni fogja a világ.
Legszívesebben most is bizonyítana
