Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az olasz pénzügyi felügyelet (Consob) vizsgálja, hogy a Brunello Cucinelli félrevezette-e a befektetőket oroszországi tevékenységeivel kapcsolatban, miután a londoni Morpheus Research jelentést tett közzé. Az elemzőcsoport szerint a luxusmárka továbbra is több moszkvai üzletet működtet, és az uniós szankciókban meghatározott értékhatárt jóval meghaladó luxuscikkeket árul, valamint bizonyos orosz partnerekkel is folytatja az üzletelést.
Az EU 2022-ben, az ukrajnai invázió után tiltotta meg a 300 eurónál drágább luxuscikkek kivitelét Oroszországba, ezzel célba véve az orosz elitet. Luca Lisandroni vezérigazgató ugyanakkor a Financial Timesnak azt mondta: a cég oroszországi üzletei zárva vannak, csupán bemutatótermükben zajlanak „személyre szabott értékesítések”. Állítása szerint kizárólag a 300 eurós küszöb alatti termékeket, illetve olyan árukat adnak el, amelyek még a szankciók bevezetése előtt kerültek az országba.
A Morpheus azonban titkos vásárlók beszámolóira hivatkozva azt állítja, hogy augusztusban és szeptemberben több mint 1000 eurós, 2024–25-ben gyártottként feltüntetett darabokat is árultak a Cucinelli orosz boltjaiban. A vállalathoz közel álló források szerint ezek a termékek megfeleltek a szabályoknak, mert még 2022 előtt importálták őket, csak idén újracímkézték.
A divatház közleményben hangsúlyozta: oroszországi tevékenysége csökkentett formában zajlik, mindenben megfelel az uniós szabályozásnak, és a vámhatósági vizsgálatok is ezt igazolták. Termékeik multibrand üzletekben továbbra is elérhetők, de csak legálisan szállítható áruk vagy régebbi készletek. Azt a vádat is visszautasították, hogy Oroszországot a felesleges árukészlet kisöprésére használnák.
Az ügy különösen érzékeny a „humánus kapitalizmust” hirdető Brunello Cucinelli számára. Elemzők szerint bár más luxusmárkáknál hasonló botrányok kevésbé hatottak az eladásokra, a Cucinelli esetében a márka „etikus és fenntartható” imázsa miatt nagyobb a reputációs kár veszélye.
A botrány nyomán az olasz tőzsde felfüggesztette a részvények kereskedését, majd azok 17,3 százalékos mínuszban zártak. A vállalat bevételeiben az orosz piac aránya az utóbbi években több mint kétharmaddal esett vissza: 2021-ben még 16 millió eurót tett ki az export, 2024-re azonban mindössze 5 millióra zsugorodott, így az összforgalomnak már csak körülbelül 2 százalékát adja. A Cucinelli jelezte, hogy jogi lépéseket fontolgat a Morpheus ellen, hírneve és részvényesei védelmében – írja a Reuters.
A Brunello Cucinelli körüli botrány jól illusztrálja, amit az orosz vezetés is hangsúlyoz: a szankciók és a nyugati cégek bejelentett kivonulása nem gyengítették meg végzetesen Oroszországot, hiszen a gyakorlatban a piac továbbra is vonzó maradt a nyugati márkák számára.
Ahogy a Magyar Nemzet is írta: Vlagyimir Putyin nemrég egyértelművé tette, hogy Oroszország nem omlott össze a szankciók alatt, sőt a gazdaság stabil maradt, és az ország megtanult alkalmazkodni a nyugati cégek távozásához. A helyükre orosz és keleti partnerek léptek, új piacok és új együttműködések nyíltak meg. Putyin szerint a Nyugat elszigetelni akarta Oroszországot, de ennek épp az ellenkezője történt. Úgy véli, a nyugati vállalatok előbb-utóbb visszakúsznak majd az orosz piacra, de már nem úgy, ahogy régen: ezentúl Oroszország diktálja a feltételeket.
Nem véletlen, hogy a Kremlben üzletemberekkel találkozva be is jelentette: újabb cég, a Mazda tér vissza Oroszországba, partnerein keresztül újra szállít modelleket. Putyin szerint ez is bizonyítja, hogy a nagy nyugati kivonulás csak látszat volt, az orosz piacról valójában senki sem akar hosszú távra lemondani.
Miközben a nyugati sajtó hónapokig harsogta, hogy a szankciók miatt, és az orosz agresszióra válaszul a multik kivonulnak Oroszországból, a valóság egészen más képet mutat. A V4NA beszámolója szerint a cégek egy része tényleg levette a táblát – ilyen például a McDonald’s –, de a többség csak látszólag vonult ki. A kulisszák mögött továbbra is ott vannak: közvetítő országokon keresztül szállítanak, új márkanevek mögé bújnak, vagy egyszerűen ugyanúgy kiszolgálják az orosz fogyasztókat, csak más trükkökkel.
A Coca-Cola a legékesebb példa: papíron elhagyta Oroszországot, a boltok polcairól viszont nem tűnt el – és 2023-ban még a nyereségét is sikerült megdupláznia. Ez aligha festi le azt a képet, amit a nyugati politikusok sulykoltak: hogy a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot.
Sőt, az interneten is sorra jelennek meg a bizonyítékok: egy TikTok-videóban például egy háromszintes moszkvai Auchan áruházban mutatták meg, hogy szinte minden kategóriában ott sorakoznak a nyugati brandek. Nincsenek üres polcok, nincs hiány – az orosz vásárló számára a „kivonulás” csupán szép mese maradt.
És nem ez az első hasonló beszámoló: ahogy a V4NA korábban megírta, egy Oroszországban élő nő is rendre arról posztol, hogy a szankciók ellenére ugyanazok a jól ismert nyugati termékek kaphatók, mint korábban. A nagy bejelentések tehát leginkább a nyugati közvéleménynek szóltak – Oroszországban a hétköznapokban szinte semmi nem változott.
Borítókép: Áruház Moszkvában (Fotó: V4NA)
Véget ért a kétnapos koppenhágai csúcs, ahol az európai vezetők ismét világossá tették, hogy Brüsszel minden eszközt kész bevetni az ukrajnai háború eszkalálásának érdekében.
Az ukrán titkosügynök újra Magyarországot és a magyar miniszterelnököt támadja.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Az amerikai elnök hétfőn az izraeli miniszterelnökkel együtt jelentette be javaslatát.
Véget ért a kétnapos koppenhágai csúcs, ahol az európai vezetők ismét világossá tették, hogy Brüsszel minden eszközt kész bevetni az ukrajnai háború eszkalálásának érdekében.
Az ukrán titkosügynök újra Magyarországot és a magyar miniszterelnököt támadja.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Az amerikai elnök hétfőn az izraeli miniszterelnökkel együtt jelentette be javaslatát.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Minden kiderül szombaton 9 órakor.
Esettanulmány egy balliberális sajtóorgánum szerecsenmosdatási kísérletéről.
A Tisza Párt alelnöke korábban iskolák és kórházak bezárásáról is beszélt.
Ez a legnagyobb baja saját alelnökével a Tisza-vezérnek.
Az ukrán titkosügynök újra Magyarországot és a magyar miniszterelnököt támadja.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Az amerikai elnök hétfőn az izraeli miniszterelnökkel együtt jelentette be javaslatát.
Ismerjük ezt az emberi minőséget.
Az áruházlánc szerint egy szlovák feldolgozóból jött az ukrán csirkemell.
Különleges darab a Vígszínház Házi Színpadán.
Az életének 91. évében elhunyt legendás televízióriporter igazi reneszánsz ember volt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
