Múltunkat és az ahhoz kötődő emberi sorsokat idéző tárgyakat meg kell őrizni – e szavakkal nyitotta meg Hende Csaba honvédelmi miniszter a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből című izgalmas tárlatot kedd délelőtt a budavári Hadtörténeti Múzeumban. A 19. század végén aradiak egy kis csoportja óriási gyűjtőmunkába kezdett, hogy megőrizze számunkra a történeteket, amelyeket ezek a tárgyak képviselnek ütközetekről, a tábori élet spártai körülményeiről, családok gyászáról – említette a honvédelmi tárca vezére az ünnepségen.
A kiállítás anyaga egyrészt abban különbözik más, szabadságharc tematikájú tárlatétól, hogy hosszú évtizedeken keresztül raktárak mélyén szunnyadt. Kedves Gyula ezredes, a kiállítás rendezője arról is beszélt az MNO-nak, hogy a legkülönlegesebb holmikat válogatták össze.
Lázár 10 éves mostohafia
– Leiningen-Westerburg tábornok csákója, Lázár Vilmos kinevezőokmánya – ami miatt majd meg kell halnia az aradi tábornokokkal együtt – és a IX. hadtest pecsétje is látható. Ez utóbbit mint magyar katonai szimbólumot elvileg meg kellett volna semmisíteni a fegyverletétel után; de Lázár tábornok nevelt fia, aki akkor 10 éves volt, a század végén odaadta az aradi múzeumnak. Azzal, hogy vélhetően magához vette a pecsétet, óriási kockázatot vállalt magára és a családjára – fogalmazott a főigazgatója. Az egyik teremben láthatjuk még azt a szekeret is, amivel Damjanich tábornokot a bitófa alá vitték, de a „vértanúság útján” akár óvodások is végigmehetnek, úgy állították össze a tárlatot – rengeteg a kép.
Egy numizmatikai világritkaságot is említ Kedves ezredes a kiállított anyag részeként: a magyar katonai kitüntetések úgymond „polgári tagozata”, a hadi polgári érdemrend, amiből egyetlen példányt állítottak ki. Ezt Vécsey Károly özvegye őrizte meg, és adta be 1895-ben az Aradi Ereklyemúzeumba. A Kossuth autogramját tartalmazó bankónyomó dúcok is megtekinthetők a Hadtörténeti Múzeum egyedülálló kiállításán, néhány Kossuth-bankóval és szerb „szükségpénzzel” együtt; a szerb felkelők is csinálták a pénzt...
Lefestett mindenkit a börtönben
A tárlat talán leglátványosabb összeállítása Rákóczi-Parcsetics Hugó főszolgabíró, majd nemzetőrnagy és országgyűlési képviselő festménysorozata; ő az aradi várfogságban minden fogolytársát lefestette, ezáltal „megvan” a magyar hadsereg vezérkarának teljes másodvonala – sokakról ez az egyetlen ábrázolás. A száz képből tízet válogattak ki a szakemberek.
– A kiállítás címével is azt próbáljuk sulykolni, hogy „volt egyszer egy múzeum”, egy tematikus gyűjtemény a szabadságharcról Aradon, ami azóta sincs Magyarországon. Az aradi múzeumot ottani derék lokálpatrióták hozták létre az 1890-es évekre – erősítette meg Hende szavait Kedves Gyula ezredes. – A román muzeológusoknak tartozunk óriási köszönettel, hogy még a Ceausescu-érában is csak az általános emberi kulturális értékét látták benne – tette hozzá.
A budapesti tárlat összeállítását egy négyéves tudományos munka előzte meg; a vári intézmény a szegedi Mórával, az aradi megyei múzeummal összefogva külső szakértők bevonásával szabta meg a kereteket. A kiállítás tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa; a gyűjtemény teljes egészét katalogizálták és okmánytárat is kiadtak.
Forradalmi forgatag
– Megcsináltunk egy olyan enteriőrt is, ami a katonai életmódot mutatja be a szabadságharcban, illetve hogy miként nézett ki egy tiszti szállás – osztotta meg az MNO-val Kedves Gyula.
A tárlat május 21-éig látható, a megnyitóval pedig kezdetét vette a Hadtörténeti Múzeum négynapos, „Forradalmi forgatag” című eseménysorozata – játszóházzal, táncelőadásokkal, fegyverbemutatóval, kisdobosképzéssel, szablyavívással, ágyú-összeszereléssel, valamint hagyományőrzők bemutatkozásával, korhű ruhákban történő fotózkodási lehetőséggel.
