Mehet bárki, a vallás nem számít

Evangélikusok, reformátusok és római, illetve görög katolikusok közösen indulnak felidézni Krisztus szenvedéstörténetét a Tabánban, péntek délután.

Aprópénzre váltják a vallásközi párbeszéd ügyét a főváros I. kerületében; évek óta gyakorlat a húsvét közeledtével, hogy a különféle keresztény felekezetek helyi hívő csoportjai együtt járják végig Krisztus szenvedéstörténetének állomásait.

– Öt-hat esztendeje, fokozatosan alakul a közös keresztút. Először evangélikus testvéreink csatlakoztak, látván, hogy nekünk nemcsak feszületünk van, de olyan keresztünk is, amin nincs rajta Jézus teste. Csak ennyi volt a „félreértés” azelőtt. Érdemes tudni, hogy egyébként keresztutat csak a katolikusok járnak – fogalmaz Vigassy Mihály katolikus plébános. Az utóbbi egy-két évben már csatlakoznak a várkerületi reformátusok és a görög katolikus testvérek is.

A március 30-án, pénteken fél 5-kor a Horváth kertből induló keresztúton a stációk közül a 3. és a 11. az evangélikusoké (Jézus először esik el a kereszt súlya alatt; Jézust keresztre szegezik), az 1. és a 13. a reformátusoké (Pilátus halálra ítéli Jézust; Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik), kettő még a „görögöké”, kettőt pedig a „házigazda” krisztinavárosi katolikus egyházközség vállal – a fennmaradó állomásokat iskolások, a missziótársulat, illetve a plébániához tartozó 148. Nagyboldogasszony Cserkészcsapat Sakál és Grizzly őrsei „viszik”.

Az ökumenikus keresztútra felekezettől függetlenül minden embert várnak a Tabán aljába – mint a plébános mondja, évről évre növekvő érdeklődés mellett zajlik a húsvétra hangoló esemény.

A húsvét elmúltával sem érnek véget a vallásközi párbeszédet segítő alkalmak. Pünkösdkor az evangélikusok tartanak vesperást, ősszel pedig a kerületi fiatal reformátusok lesznek a házigazdái egy közös alkalomnak. Szárnyát bontogatja egy komolyabbnak hangzó próbálkozás is: a kerületi lelkészek és papok rendszeres találkozójával új távlatok nyílhatnak az együttműködés előtt.