A válság közepette azon lehet vitatkozni, hogy hatásai mennyire a saját tehetetlenségünkből és mennyire a helyzet komplexitása miatt érvényesülnek ilyen markánsan – hangzott el a Magyar Külügyi Intézetben tartott csütörtöki konferencián.
Győri Enikő, hazánk EU-ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkára a fenti kijelentés kapcsán sürgősen hozzátette, egyikünk zsebében sincs ott a bölcsek köve, bár úgy látja, most egy kis levegőhöz jutottunk a nehéz időszakban. Az szerinte a görög válság kezelésén is jól látszik, hogy jelenleg a probléma magunk előtt görgetése zajlik, miközben érdemes figyelembe venni, hogy Görögország jó eséllyel soha nem fizeti vissza adósságait. Nem tartja ugyanakkor elvárhatónak, hogy varázsütésre megváltozzon a déli országok mentalitása, „nem bújhatnak ki a bőrükből, nagyot néztem akkor, amikor a spanyolok azt mondták, ők lesznek a dél németjei” – húzta alá az államtitkár.
Cukrászda Bécsben, ez a baj
Hogy az államszövetség mennyire tehetetlen és rosszul kommunikál az utóbbi időszakban, arra a mi belépésünkkor zajlott kampányt hozta példaként, mondván, ma is a bécsi cukrászdára emlékszik mindenki, miközben vajmi kevés köze volt a valósághoz annak. Szerinte nagyon is vissza kell zökkennünk a valóságba, körülnézni, hogy például az USA-ban mindössze három hét a szabadság egy évben, és ha például fenn akarjuk tartani a szülési szabadság rendszerét, akkor meg kell teremteni a gyermekek születésének feltételeit, és át kell gondolni, hogy elengedhetők-e egyesek nyugdíjba 45 évesen.
A világgazdasági helyzetet kicsit tovább elemezve figyelmeztetett, hogy a nagyhatalmak klubja 2050-re jelentősen átalakulhat, az elitbe addigra odajut India, Brazília és Mexikó is. A jelen helyzetről kijelentette, 2008-ra feléltük tartalékainkat, „a tücsök és a hangya meséjéből a tücsök szerepét játszottuk el”, ezért viszont nem is zárkózhatunk elefántcsonttoronyba.
Az EU-reform kérdésében politikai unióra semmilyen lehetőséget nem lát, az eurózónába lépést viszont szükségesnek tartja; szerinte a válságkezelés kezdetén igen jól jártunk volna, ha az Európai Központi Bank úgy bánik velünk, mint a zónatagokkal – igaz ugyanakkor, hogy most a görög számlát azok fizetik, akik a közös pénzt használják, tette hozzá. Az utóbbi időszak tendenciáját, hogy központi nyomásra érik el nemzeti kormányok leváltását, rossznak tartja, de óva intett attól, hogy úgy viselkedjünk, mint a Brian élete című film szereplői, akik bár szidják a rómaiakat, sorban elismerik a birodalmi lét előnyeit, természetesnek véve azokat.
Kis Magyarország
A konferencián Balázs Péter volt szociálliberális külügyminiszter szintén Kelet felé tekintett, de kicsit közelebbre; Törökország felemelkedésére hívta fel a figyelmet. Az erőterét növelő, reiszlamizálódó állam jelenlétét már a Balkánon is lehet érzékelni, déli szomszédainknál már igen sok szállodában be van vezetve a török tévécsatorna, szorgosan épülnek a minaretek, Boszniára pedig egyenesen úgy tekintenek a törökök, mint mi Csángóföldre – szemléltette Balázs Péter, hozzátéve, az „arab tavasz” is jól jött nekik, kiesett a versenyből néhány vetélytársuk a térségből.
Az európai államok egymás mellé rendeződési zavaráról elmondta, legalább tízféle szempont érvényesül. – Van koncentrikus (euró, Schengen), tematikus (Koszovó) és külpolitikai szegmentáció (orosz kérdés), illetve nyelvi is, legújabban a délszláv államok fogtak össze, nem is beszélve a szerveződési (Benelux, V4) és a pártállás mentén történő elkülönülésről – elemezte a helyzetet a volt külügyér, rámutatva, hogy igen fontos ügyek vannak, amelyeket nem lehet nemzetállami szinten kezelni, a közlekedés például tipikusan ilyen. Nekünk szerinte leginkább a kezdeményezőkészség területén van keresnivalónk, különösen egy olyan helyzetben, amikor pár hónap alatt 9 EU-tagországban váltottak kormányt.
Az EU-val szembeni bizalmatlanságot ő is látja, szerinte nem jó, amikor egy szervezet vezetői túl sok időt töltenek bezárkózva, márpedig most ez a helyzet: az Európai Tanács most nem ritkán 1-2 havonta összegyűlik. Balázs amondó, számunkra két kulcsfigura érdekes most, a tanácsi elnök Herman Van Rompuy, valamint Catherine Ashton, s azt is megmondta, Magyarország miért nem erős tagállam: nem régi, nem nettó befizető és nem nagy.
