Kövesse a budapesti eseményeket percről percre az MNO oldalán. Bővebben>>>
Isten hozta Önöket – köszöntötte a Kossuth téren összegyűlt tömeget Orbán Viktor miniszterelnök, aki üdvözölte mindazokat, akik – mint fogalmazott – a Kárpát-medencében otthon vannak velünk. – Ez a nap a szabadságharcosok napja, ez a tér pedig a szabadságharcosok tere – jelentette ki. Mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk, ezért jöttünk ide, hogy emlékezzünk a márciusi ifjak bátorságára – mondta el, majd elmondta azt is: mi, ma élő magyarok '48 örökösei vagyunk. Politikai és szellemi örökségünk, hogy nem leszünk gyarmat.
Külön tisztelettel köszöntöm azokat, akik a Békemeneten kiálltak Magyarország függetlenségért. Magyarország nem tudta volna felvenni a kesztyűt, ha nem tudatjuk a világgal, hogy a magyarok nem fogják feladni a szabadságukat és a húsz év után kijárt alkotmányukat.
Jó okunk van rá, hogy 164 év után mi is kövessük a ’48-asok példáját. De melyiket? Fiatalként inkább a radikális Petőfi áll hozzánk közel, férfiként Kossuth, végül pedig a Széchenyi-féle fontolva haladás.
Mikszáth Kálmán így írt a márciusi ifjakról: nem fontolgattak semmit... és mi most is ebből élünk. Ezt írhatta volna akár az ’56-os pesti srácokról vagy a ’89-es rendszerváltókról, és mondhatjuk: mi most is ebből élünk.
Mondhatjuk, hogy szabadok vagyunk?
Orbán Viktor feltette a kérdést, hogy mondhatnánk-e a ’48-asoknak, hogy szabadok vagyunk, miközben sokak adósságcsapdában vergődnek, nehézséget okoz gyermekük étkeztetése, s csak álomnak tűnik az önálló lakás.
Senkit ne tévesszen meg az, ha a külföldi sajtó holnap úgy számol be a téren történtekről, hogy csak néhány százan jelentek meg, sőt esetleg kormányellenes tüntetésként állítják be. Felhívta rá a figyelmet, hogy évtizedek óta nem voltunk ilyen erősek.
A szabadság számunkra azt jelenti, hogy nem vagyunk alábbvalók másoknál, s nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket – folytatta. A szabadság azt jelenti, hogy mi döntjük el, mi a fontos számunkra. Ezért mi írtuk meg a jövőnk zálogát jelentő alkotmányunkat, nincs szükségünk szamárvezetőre – tette hozzá.
Hibátlan nemzetek nincsenek
Tisztában vagyunk a kihívás és a feladatok súlyával, egyszerre van szükségünk Petőfi radikalizmusára, Kossuth tettrekészségére és Széchenyi bölcsességére – fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a legnagyobb kérdés, hogy elfogadjuk-e a kiszolgáltatottságot, vagy az erényeinkre támaszkodunk. Mint mondta: időnként kivívjuk a sors balítéletét, de – mint hozzátette – „hibátlan nemzetek nincsenek”. Orbán szerint az vitathatatlan, hogy „a mi szabadságharcaink mindig előbbre vitték a világot”. Mint mondta, 1848-ban a feudalizmus falait kellett lebontani, és ahogy akkor, „ma is gyanakodva néznek bennünket”.
Orbán kijelentette: új utak kellenek, és Európát csak az erős nemzetek tehetik naggyá. Hozzátette: „meglátjátok, ismét igazunk lesz”. Mint mondta: a spekulánsok uralmát a dolgozó európai polgároknak kell megdönteni, ha nem így lesz, akkor nekünk „befellegzett”. – A márciusi ifjak is úgy látták, hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele – emelte ki, hozzátéve, tudták azt is, hogy a független nemzeti bank a nemzet boldogulását szolgálja. Ők is tudták és mi is tudjuk, józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédnak.
Sokszor úgy tűnik, egyedül maradtunk, mi magyarok, de nem! Még ma is vannak Damjanichok. Nemcsak hogy vannak, de el is jöttek hozzánk ünnepelni cseh, lett, szlovén, litván, lengyel barátaink. Dicsőség Litvániának! Isten éltesse a lengyeleket! „A mi szabadságunkért és a tietekért” – ez volt a lengyel légió jelmondata. De idetartozik az a sok tíz millió csendben tűrő európai, aki még hisz a keresztény értékekben, a bátorságban, a becsületben, a hűségben és az irgalomban.
Mi senkinek nem mondtuk meg, mit gondoljon
Temérdek igazságtalanság érte Magyarországot az elmúlt 250 évben és éri most is, pedig mi senkinek sem akartuk megmondani, hogy mit gondoljon. A világpolitika széljárásának gyakran áldozatul estünk, de az önsajnálat a vesztesek szokása, semmi köze a szabadságharcosok szellemiségéhez. Az önsajnálat legyengít. A győzelemhez bátorság és erő kell – mondta Orbán Viktor.
Többekben felmerülhet a kérdés, hogy okos dolog-e szabadságharcot folytatni a jelenlegi válságos helyzetben. Azonban az effajta kételkedés torlaszolja el a szabadság felé vezető utat – vélekedett. Felhívta rá a figyelmet, hogy minden, amire vágyunk, a szabadságból nő ki, hiszen a többi csak hagymáz.
A miniszterelnök a kormány elmúlt két évének munkájából kiemelte, hogy megsegítették a devizahiteleseket, bevonták a közteherviselésbe a multikat, megkezdték a nemzet határokon átívelő újraegyesítését és megfékezték a munkanélküliség továbbterjedését. Ugyanakkor elmondta, hogy ez még nem elég, hiszen a magyarok joggal követelnek életszínvonal-javulást, magasabb béreket, színvonalasabb iskolarendszert, de „leginkább igazságra van szükségünk” – emelte ki. Ezért nem áltathatjuk magunkat sem, minden magyarnak magában kell a helyes útra jutnia.
Egyenlő mércét
– Értjük, hogy Európának sok a problémája, de ezeréves európai államként joggal követelhetünk egyenlőséget. Jogos követelésünk, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk szemben – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, valahányszor Európa bajba került, hazánk csillaga is leáldozott. Mint fogalmazott: nem nézhetjük tétlenül, hogy Európa megadja magát, és Európa nem hagyhat egész országokat az út szélén.
– A nemzet szabadsága sok ember szabadságából áll össze, az ő erejük adódik össze, gyáva emberekből nem lesz bátor nemzet – fejtette ki. Mint mondta: a bátrak kitartóan vívják a hétköznapok csatáit. „Bármi történik, nem tévesztik el a lépést”, és tudják, hogy elmenni innen nem lenne válasz. – A bátrak nem várják, hogy mások döntsenek helyettük, kiállnak magukért, igazságot kérnek Magyarországnak – fogalmazott, hozzátéve: „Dicsőség a bátraknak!”
A miniszterelnök „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” köszöntéssel búcsúzott az ünneplő tömegtől.
