Ha az országgyűlési képviselők kétharmada úgy dönt, akkor Áder János korábbi házelnök, európai parlamenti képviselő lehet Magyarország köztársasági elnöke 2017 kora nyaráig. Az 1959-ben Csornán született politikus részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, de karrierje a Fideszben kezdődött, ahol 1990-ben már kampányfőnök volt, majd országos listáról szerzett mandátumot. Áder aktívan részt vett az 1990-től 2010-ig érvényben lévő választási rendszer kialakításában.
Ehhez kapcsolódik egy leginkább ismert tanulmánya, amely a Magyarország Politikai Évkönyve 1991 című kiadványban jelent meg. Ebben úgy fogalmazott, hogy a választási rendszer biztosította, hogy a csupán néhány tagból álló pártok és a komolytalan egyéni jelöltek már az ajánló szelvények gyűjtésekor elbukjanak. Sikerült megvalósítani, hogy a mandátumok nem parcellázódtak szét, ami a stabil kormányzásnak nélkülözhetetlen feltétele – tette hozzá.
Az Országgyűlés élén
A választást követően előbb a Fidesz választmányi elnöke lett, majd tíz éven keresztül annak alelnöke. 1997-ben választották az Országgyűlés alelnökévé, mivel különféle pártszakadások és átülések következtében az akkor már Fidesz–Magyar Polgári Párt vált a parlament legnagyobb ellenzéki pártjává. 1998-ban aktív részt vevője volt a választási kampánynak, és így a Fidesz győzelmének egyik „kovácsa” volt. A jövő választása című plakáton együtt szerepelt Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval, Pokorni Zoltánnal és Deutsch Tamással.
Áder 1998–2002 között az Országgyűlés elnöke volt, a balliberális erők sokat támadták amiatt, hogy ő is támogatta a háromhetenkénti ülés bevezetését. 2002-ben a csornai egyéni körzetben fölényes győzelmet aratott az első fordulóban, majd ezt követően a Fidesz frakcióvezetője lett. Pokorni Zoltán elnök lemondását követően 2003-ig a párt ügyvezető elnöke volt. Egyes vélemények szerint a Fidesz 2003-as átalakítása során, amikor is az egyéni kerületeket hangsúlyozó irányításra tértek át, Áder szembe került Orbánnal.
Vakondokok
A politikus legnagyobb sikere frakcióvezetőként a 2005-ös köztársaságielnök-választás volt, amikor a kisebbségben lévő Fidesznek sikerült megválasztani Sólyom Lászlót Szili Katalinnal szemben. Természetesen nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy az SZDSZ távolmaradása esetén semmi esélye nem lett volna Sólyom megválasztásának. Akkor a választás első fordulójában Áder ötlete alapján nem szavaztak a fideszes képviselők, így a voksolás eredményeként Szili Katalin 183, míg Sólyom László 13 szavazatot kapott, az érvénytelen szavazatok száma három volt.
A Fidesz akcióját Áder János úgy magyarázta, hogy ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, de – nyilatkozata alapján – csak vakondokokat találtak. Ezek alapján azzal a váddal élt, hogy az MSZP megvásárolt hat MDF-es vagy volt MDF-es szavazatot. A köztársaságielnök-választás második fordulójában Sólyom 185, Szili 178 voksot kapott, majd ezt követően Áder úgy nyilatkozott, hogy MSZP–MDF-koalíció alakult a köztársaságielnök-választás során, mivel három MDF-es képviselő Szili Katalinra szavazott. Végül Sólyom 185-182 arányban diadalmaskodott.
Szemben Orbánnal?
A 2006-os választási vereséget követően Áder hátrébb lépett, és Navracsics Tibor vette át tőle a frakció vezetését. 2006 októberében Orbán Viktor után másodikként szólalt fel a Fidesz Kossuth téri demonstrációsorozatán, és részt vett a népszavazási kezdeményezés háttérmunkáiban is. Egyes vélemények szerint Áder és Orbán vélt ellentéte a Fidesz 2003-as átalakítása során pattant ki, amikor is az egyéni kerületeket hangsúlyozó irányításra tértek át.
A közte és a Fidesz többi vezetője közötti feltételezett konfliktust egy, a Magyar Nemzet 2007. január 15-én megjelent cikke élezte ki. Ebben az szerepelt, hogy Áder egy Schmidt Máriától Bajnai Gordonon át Csányi Sándor OTP-vezérig húzódó Orbán-ellenes hálózatban új jobboldali párt alapítására és vezetésére készül. Egyes vélemények szerint ekkortól távolodott el Orbántól és döntötte el, hogy karrierjét 2009-től kezdve az Európai Parlamentben folytatja. Áder akkor úgy nyilatkozott, itt az ideje, hogy a Fidesz, a párt frakciója és az Országgyűlés operatív irányítása után európai kitekintést, nemzetközi tapasztalatokat szerezzen.
Fontos törvények kidolgozásában vett részt
Mindenképpen cáfolja azonban Orbán és Áder viszonyának a romlását, hogy a miniszterelnök őt kérte föl az új választási és igazságszolgáltatási rendszer kidolgozására. Az átalakításokról a politikus a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Magyarországnak az az érdeke, hogy a választójogi törvény biztosítsa annak a lehetőségét, hogy stabil kormánya legyen minden választás után az országnak. Áder szerint sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti a pártokat az egyfordulós rendszer, amely kizárja a hazug kampány lehetőségét.
A bírósági törvény kapcsán sok támadást kapott Áder, mivel a megszavazott jogszabályt a Velencei Bizottság is bírálta, és a túlzott központosítás miatt módosítani kell a törvényt. Áder szerint számos európai példát tud mondani hasonló, vagy éppen még nagyobb központosításra. A támadások és a kérdés rendkívül konfliktusos voltára a bírósági törvény kiállta az idő próbáját, és csupán annyi változás várható, hogy az Országos Bírói Tanács hatáskörébe kerülhet az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási feladatainak egy része.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
