Amire még az MSZP–LMP–Jobbik sem volt képes

A balliberális ellenzék azért támadja a mostani parlamenti többséget, mert az országos népszavazások esetében visszatértek az 1997 előtti szabályozáshoz.

Az elmúlt hetekben komoly viták merültek föl a hazai népszavazások kapcsán, mivel ellenzéki vélemények szerint a kormánypártok azzal, hogy visszatértek az 1997 előtti szabályozáshoz, komoly mértékben korlátozták a véleménynyilvánítás lehetőségét. Érdemes felidézni, hogy 1997 nyarán a kétharmados MSZP–SZDSZ-többségű parlament úgy döntött, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25 százaléka azonos választ ad a feltett kérdésre.

Akkor a szociálliberális többség attól félt, hogy az a kitétel, hogy az országos népszavazáson legalább a választók 50 százalékának plusz egy főnek meg kell jelennie, nem fog teljesülni a november 16-ai NATO-népszavazáson. A Horn-kormány jól kalkulált, mivel valóban csak 49,24 százalék járult az urnákhoz, így egy kudarccal a választások előtt fél évvel vélhetően minden győzelmi esélyük elszállt volna 1998-ban.

Valahol az állampolgárokat is kiszorítják

2011-ben az Országgyűlés ismételten szabályozta a népszavazási törvényt, amelynek értelmében az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ennek alapján visszatértünk az 1997 előtti szabályozáshoz, de fontos megjegyezni, hogy a települési referendumok esetében az érvényességhez mindig is kötelező volt az 50 százalékos részvétel.

A Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb elemzésében rámutat arra, hogy az országok számottevő hányadában a népszavazás csupán valamelyik intézmény (parlament, köztársasági elnök) által kezdeményezhető, az állampolgárok a kezdeményezésből kiszorulnak. Máshol ugyanakkor a választásra jogosultak bizonyos százalékának támogatása mellett is lehetőség van a referendum kiírására.

Sokat tiltanak a franciák

A magyar szabályozás tekintetében fontos kérdés az is, hogy milyen témákban tiltja népszavazás kiírását. E téren a hazai rendelkezések a nemzetközi mintához képest meglehetősen széles körűnek mutatkoznak, máshol jóval szűkebb skálát alkalmaznak e téren – olvasható az elemzésben. Az is igaz ugyanakkor, hogy a magyarnál jóval kiterjedtebb tiltólistával rendelkezik Franciaország, mint ahogy az is kétségbevonhatatlan, hogy a pénzügyi és adókérdésekben mutatott tilalom más országok szabályozásában (Lengyelország, Olaszország, Portugália) is megjelenik, összegezte a Méltányosság.

Hazánkban a mostani szabályozást többek között azt követően támadták, hogy a március 25-ei esztergomi népszavazáson a jogosultak 35 százaléka járult az urnákhoz. Tétényi Éva független polgármester elmondta, a helyi népszavazások részvételi adataihoz viszonyítva jónak értékeli a részvételi arányt. „A Jobbik, az LMP, az MSZP és Tétényi koalíciója csak az esztergomiak egyharmadát tudta megszólítani, a fideszesek ellen indított lejárató kampány ellenére” – nyilatkozta Steindl Balázs, a kormánypárt városi frakcióvezetője.

Egyelőre nem tudjuk meg, hogy az országos népszavazást érintő szabályváltozás milyen hatást gyakorolt volna a választókra, mivel az LMP négykérdéses referenduma csúnyán elbukott. A múltbeli tapasztalatok alapján annyit állapíthatunk meg, hogy az eddigi hat országos népszavazásból csak kettő esetében volt több mint 50 százalékos a részvétel, így az ökopártnak nagyon keményen meg kellett volna dolgoznia a sikerért.