Lengyelország 2011. július 1-től 2011. december 31-ig látta el a soros uniós elnöki posztot. Az elnökség zászlaját Orbán Viktor magyar kormányfő nyújtotta át egy hordó tokaji társaságában kollégájának, Donald Tusknak. A lengyel elnökség kiemelt céljai közé tartozott az uniós gazdasági növekedés kérdése, a bővítési és szomszédsági politika és a 2014–2020-as EU-költségvetés tárgyalásai. Varsó kezdeményezte a magyar elnökség idején elfogadott európai pénzügyi stabilitási paktum nemzeti ratifikációs folyamatának megindítását
„Ön Helmut Kohlra emlékeztet”
„Az ön pozitív szavai Helmut Kohl gondolatára emlékeztetnek, aki anno a Franciaországgal való jó kapcsolatokat tartotta kulcsfontosságúnak” – riposztolt saját szavaival élve a nagykövet „provokációjára” Balázs Péter. A korábbi külügyminiszter elmondta: kíváncsian várja a vasárnapi francia elnökválasztás első fordulójának végeredményét, mely komolyan befolyásolhatja a franciák uniós pozícióját. Ismert, az elnöki posztért harcba szálló szocialista Francois Hollande választási ígéretei között vállalta a féltve őrzött uniós pénzügyi paktum felülvizsgálatát is.
Nyíltan az ukránok mellett
– Azt gondolom, mi vagyunk talán az egyetlen EU-tagállam, mely nyíltan kiáll az ukrán csatlakozási folyamat elindítása mellett – hangsúlyozta országa egyik fő külpolitikai vállalását a diplomata. Hozzátette, bár a csatlakozási folyamat most nem a legfontosabb kérdés az unióban, Lengyelország kitart a bővítés fontossága mellett. A Fehéroroszországgal szemben alkalmazott EU-szankciók kapcsán azt emelte ki: a közösség elsősorban a belorusz demokráciához kíván hozzájárulni ezekkel a lépésekkel, nem pedig az ellenzéket támogatja. Mindazonáltal a döntés a belorusz kormány kezében van.
