A tárcavezető a Kína–Közép- és Kelet-Európa szimpózium csütörtöki megnyitóján a Külügyminisztériumban azt mondta, a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Ez a nyitás tettekben is megnyilvánul, Orbán Viktor miniszterelnök például Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős biztosnak nevezte ki – közölte.
Mint kiemelte, a világ országai versengenek a kínai befektetőkért, és a közép-európai régióban együttműködésre van szükség azért, hogy a térség államai vonzónak tűnjenek a kínai vállalatok előtt.
Szilárd alapok kellenek
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században. A tárcavezető azt mondta, erősíteni kell az együttműködést Kína és Közép-Kelet-Európa között, és ezt az új stratégiai partneri kapcsolatot szilárd alapokra kell építeni.
Matolcsy György arról is beszélt: a válság rávilágított arra, hogy új egyensúlyt kell találni az állam és a piac viszonyában, erős államra van szükség. Emellett új szabályozást kell kidolgozni a pénzügyi szektorban, mert önszabályozó piac nem létezik, azt az államnak kell szabályoznia – hangoztatta.
Azt mondta: a 21. században kiemelt szerep jut az innovációnak, az oktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek, és ezeken a területeken is hatékony együttműködést alakíthatnak ki Kínával. Matolcsy György továbbá felhívta a figyelmet a munkahelyteremtés fontosságára is, mert – mint mondta – egy ország fejlődéséhez elengedhetetlen az ipar nyújtotta szilárd alap. Megjegyezte, erre Kína is bizonyíték.
Csak így lehet megfelelni a kihívásoknak
Szong Tao kínai külügyminiszter-helyettes a tanácskozáson kiemelte, a gazdasági válság megmutatta, hogy minden országban folyamatos reformokra van szükség, csak így lehet megfelelni a kihívásoknak. Az országok kölcsönösen függnek egymástól, és ebben a helyzetben Kína nem teheti meg, hogy csak Ázsiára összpontosítson külkapcsolatai építésében, ahogyan Kelet-Közép-Európa sem engedheti meg magának, hogy kizárólag Európára fókuszáljon – mutatott rá.
Mint hangsúlyozta, Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése az elmúlt években mindkét félnek előnyös volt, több versenyképes kínai vállalat érkezett a régióba, ahol munkahelyeket teremtett, és egyúttal erősítette a Kínához fűződő kapcsolatokat. A kínai befektetések sokat segíthetnek a térségnek a válság kezelésében is – jegyezte meg.
A kulturális kapcsolatok ilyenkor is megmaradnak
Justyna Szczudlik-Tatar, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője előadásában arról beszélt, hogy az országok közötti kapcsolatok vizsgálatakor gyakran csak a politikai és gazdasági elemeket veszik figyelembe, a kulturális kapcsolatokat, illetve az emberek között kialakult kötődéseket nem. Pedig míg előre nem látható események – például a gazdasági válság – visszavethetik az országok közötti együttműködést, a kulturális kapcsolatok ilyenkor is megmaradnak – hangsúlyozta. Hozzátette, az elmúlt években Kína és Kelet-Közép-Európa egyaránt nagyobb figyelmet szentelt a kulturális kapcsolatoknak.
A Külügyminisztérium által szervezett szimpóziumon magyar, kínai, szlovák és lengyel kutatók is felszólalnak.
