Orbán: A mostani kétharmad után is van élet + Videó + Képriport

A kormány elkötelezett abban, hogy „a Kúria a régi fényében ragyoghasson”.

BL
2012. 04. 03. 10:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor beszédében rámutatott, ha a Kúria (korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság) visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába – amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont –, helyreállhat a Kossuth téren az az „alkotmányos háromszög”, amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.

Orbán Viktor beszédében szólt a bírák nyugdíjazásának új szabályairól is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, tisztában vannak a sérelmekkel, de a parlament ezt a lépést nem az igazságszolgáltatás, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra.


A kormányfő kitért arra is: „a mostani kétharmad után is van élet”, és szerinte a kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, aminek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni. A miniszterelnök ismét beszélt arról, hogy Európa válsága miatt a jövőben nem lehet majd úgy élni, ahogyan eddig. Új európai rend fog kialakulni, amelyben új erőcentrumok jelennek meg, egyes államok felemelkednek, mások hátrébb sorolódnak – mondta, Magyarországra rátérve pedig úgy fogalmazott: a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Országgyűlés vállalta a megújulás felelősségét, az eszközöket „jól, rosszul használjuk”, erről mindenkinek meglehet a maga véleménye.

Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett, a határozott és megalapozott értékeléshez hosszabb időre lesz szükség, jelezte ugyanakkor: a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttek, hogy „a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani”.


A miniszterelnök felidézte, a parlament megalakulásakor választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttek – bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett –, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. „Ehhez értünk, ezt ismerjük” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra a döntésükre is, hogy az ügyészséget nem rendelik a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy „a kormány felé állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében” hagyták.

Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan elfogadandó új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka – összegezte véleményét Orbán Viktor, aki a beszédét azzal zárta, bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. „Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot” – fogalmazott a kormányfő.


„Az igazság a hatalom talpköve”

Az évezredes múltra visszatekintő Kúria nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta Darák Péter, a testület elnöke. Darák Péter idézte a Kúriának korábban otthont adó, a Parlamenttel szemközti épületre vésett jelmondatot, amely szerint „az igazság a hatalom talpköve”, és kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy Magyarország valamennyi bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek szülessenek.


Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás alapos és gyors munkát végezzen, amelyet a társadalom megnyugvással fogad, mert bizalommal van a bíróságok iránt. Polt Péter legfőbb ügyész a nagy elődöket idézve azt hangsúlyozta: az ügyész nem ellenség, nem a büntetést, hanem az igazságot keresi, a megsértett jogrend számára az elégtételt.


Az ünnepi teljes ülést abból az alkalomból tartották, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom után, másfél évszázada, 1861. április 3-án állították vissza a Kúriát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.