Lánczi Tamás elemző hétfőn az MTI-nek azt mondta: álláspontja szerint a kormánypártok a helyzet gyors megoldásában, lezárásában érdekeltek, így, ha a jelölési folyamat a megfelelő ütemben zajlik, akár már a jövő héten megválaszthatják az új államfőt. Megjegyezte, hogy a politikai vita folytatódni fog, de nyilván mások lesznek annak hangsúlyai.
Schmitt Pál távozása kapcsán Lánczi Tamás úgy véli, meglehetősen váratlanul ért mindenkit a bejelentés, így azt feltételezi, hogy a kormánypártok most veszik számba a lehetséges jelölteket. Véleménye szerint nagyon sok alkalmas jelölt van, s az elmúlt 20 év jelölési gyakorlatára hivatkozva azt mondta: egy középkorúnál idősebb, valamilyen szakterületen tekintélyt szerzett embert fog jelölni a kormányoldal a posztra. A vezető elemző arra is kitért, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) stábjának nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a helyzet idáig fajulhatott. Mint mondta, a plágiumvád kipattanása után tulajdonképpen az egész ügy kommunikációját átengedték a parlamenti ellenzéknek, a civileknek, valamint az újságíróknak.
Lánczi Tamás szerint várható volt, hogy a tényfeltáró bizottság jelentést tesz közzé, az „ennek ellenére teljesen készületlenül érte az elnöki stábot, és ott végképp kicsúszott az események alakítása a köztársasági elnök kezéből”. Szólt arról is, hogy mostanáig az ellenzék megpróbálta az államfővel kapcsolatos vitát a kormánypártok népszerűségének leépítésére, felmorzsolására fordítani, most azonban megfordult a helyzet, hiszen a kormányoldal akár erkölcsi tőkét is tud szerezni az elnök távozásával. Hozzáfűzte, hogy ezt a következő mérésekből lehet majd pontosan megmondani.
„Új értelmezési csata kezdődik”
Török Gábor a torokgaborelemez.blog.hu oldalon azt írta: a „Fidesz érdeke most az, hogy a lehető legszűkebbre nyissa a jelölési ablakot, ezért azt várom, hogy – bár a lemondástól számítva elméletileg 30 napja van a parlamentnek a döntésre – napokon belül megismerkedhetünk az új államfővel”. A politológus szerint az ügy és annak kezelése „kétségtelenül kínos a kormánypártok számára, összességében még időben jött a lemondás ahhoz, hogy annak a Fideszre nézve ne legyenek közvetlen és súlyos következményei”.
Mint írta, az ügyben megosztott „jobboldali tábor” megkönnyebbült, „sőt bizonyos értelemben kiegyenesedett, hiszen innentől már okkal lehet beszélni arról, hogy ezúttal – szemben más korábbi normasértésekkel – lett politikai következménye az esetnek”. Török Gábor szerint új értelmezési csata kezdődik, amelyben már lényegesen jobbak a Fidesz esélyei, mint lettek volna akkor, ha az államfő a helyén marad.
„A kormány érdeke az lenne, hogy gyorsan és gördülékenyen menjen végbe a folyamat, az ellenzék pedig értelemszerűen annak megakasztásában érdekelt. Ezt a célt szolgálja a Jobbik kezdeményezése a közvetlen elnökválasztásról vagy az MSZP javaslata Sólyom László jelölésére (érdemes megjegyezni, hogy míg a Jobbik régóta a közvetlen választás híve, Sólyom Lászlót az MSZP 2005-ben nem támogatta, elnöki működése alatt pedig gyakran kritizálta)” – olvasható a blogon.
Török Gábor rámutatott arra: miután a parlamenti képviselők egyötöde jelölhet, az ellenzék „legfeljebb beszélhet, de jelöltjével még a szavazólapra sem tud eljutni”. „A kormányfőnek így – amellett, hogy a jobboldali tábornak megfelelő személyt választ – csak arra kell ügyelnie, hogy a pártján belül ne nyisson túl nagy frontot a jelöléssel: ezért is kell azt gyorsan és határozottan vezényelnie. Egy elhúzódó, a nyilvánosságot is bekapcsoló vita (…) most biztosan nem érdeke” – fogalmazott a politológus.
Ismert, hétfőn a parlamentben Schmitt Pál bejelentette lemondását a köztársasági elnöki posztról. Az Országgyűlés délután elfogadta Schmitt lemondását. Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek. Hétfő este a Fidesz–KDNP kezdeményezésére ötpárti megbeszélés lesz az államfőjelölés folyamatáról. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.
