A válságadók és az új adónemek viszonyáról szólva kifejtette: abban bíztak, hogy sikeres lesz az eurózóna válságának kezelése, és így a válságadókat három év után ki lehet vezetni, vagy ha „a válság lassabban múlna el, akkor majd meghosszabbítjuk a rendszerben tartásukat”. Ám „az európai bürokraták állásfoglalása miatt” – folytatta – a válságadókból származó bevételeket Brüsszel nem volt hajlandó a költségvetés rendes bevételeiként elfogadni, „úgy tekintették, mintha a hiányunk egyébként jóval magasabb lenne, holott a válságadókkal ezt jelentősen leszorítottuk”. Ezzel Magyarországot nehéz helyzet elé állították, amire valamilyen választ kell adni – mondta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta, hogy a válságadókat vezessék ki, de az érintett bankok, nagy cégek mégis maradjanak a közteherviselés rendszerében, mégpedig úgy, hogy „most már ne válság- és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, és így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést”.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint ezen adók mértéke és struktúrája megfelel majd a válságadókénak, a kormányfő – utalva a távközlési és a tranzakciós adóra – azt felelte, „itt már nincs titok”, hiszen be is jelentették ezeket: „van egy, amelyik a telekommunikációs cégeket sújtja, csak másképpen, lesz, amelyiket a bankoknak kell fizetniük, csak másképpen”, vagyis „a méltányos közteherviselés alanyai, pénzügyi szolgáltatók és multinacionális cégek nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg”.
Ez „egy átfogó hadműveletnek a része”
A TakarékBankban való állami szerepvállalás tervéről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: ez „egy átfogó hadműveletnek a része”. Felidézte, hogy már a 2010-es választás előtt több körben is tárgyalt a magyar takarékszövetkezeti szektor vezetőivel az ágazat megerősítéséről, és most, hogy a TakarékBank német tulajdonosai úgy döntöttek, kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. Így a takarékszövetkezetekkel „megegyezve, együttműködve, néhány új jogszabályt megalkotva egy rendkívül erős, stabil, a lakossághoz nagyon közel álló, számukra könnyen elérhető, sőt számukra a megtakarításokon keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézmény jöhet majd létre” – emelte ki, hozzátéve, hogy a TakarékBank megvásárlása csak az első lépése a tervnek.
Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány. Orbán Viktor kiemelte: ez már a negyedik konzultáció, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek úgy vélte: a kérdés a kimenő adók helyettesítésére vonatkozhat, illetve arra, hogy a tranzakciós illeték és az új távközlési adó hosszú távon megmaradjon-e. Úgy vélte, az új adók nélkül nem lehetne a költségvetést fenntartani. Azt azonban rossz hírnek tartaná, ha a kérdés a 2010-ben bevezetett bankadó és válságadók hosszabb távú megtartásáról szólna – tette hozzá. (A Széll Kálmán-terv 2.0-ban az szerepel, hogy a válságadókat 2013-tól, a bankadót pedig 2014-től vezeti ki a kormány.)
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is úgy gondolja, hogy nem a 2010-ben bevezetett válságadókról lehet szó. Legkevésbé a telekomadó megtartásának lenne értelme, hiszen ezt nagy valószínűséggel az Európai Bíróság elmarasztalja – tette hozzá.
Ki kell várni a lehetőségeket
Ugyancsak az állami szerepvállalást, valamint a rezsiköltségek befagyasztását érintve úgy vélekedett, ki kell várni azokat az üzleti lehetőségeket, amikor az állam beléphet az alapvető közszolgáltatások piacára, mert szerinte Magyarország akkor jár jól, ha az emberek létfenntartását meghatározó szolgáltatásokat saját kézben tudja tartani az állam, ám a tulajdon szentsége miatt „nem lehet ezeket csak úgy visszavenni”. Példaként említette, hogy a főváros visszavásárolta a vízműveket: „lesznek szerintem még hasonló akvizíciók a jövőben is, és a magyar államnak ezeket érdemes támogatnia, sőt magának is aktívan részt vennie ebben”.
Megismételte továbbá azt a kormányzati célkitűzést, hogy a lakossági megtakarítások minél magasabbak legyenek, s hogy elérhessék az állampapír-vásárlás körülbelül tíz százalékát. „Nem értettem sohasem, hogy a magyar emberek, akiknek van megtakarításuk, miért engedik át ezt az üzletet a külföldieknek, miért nem a magyar emberek vásárolják meg az állampapírokat, és akkor ők keresnének rajta sokkal többet, mint egy egyszerű betéten, szemben a nyugati bankárokkal és brókerekkel, akik viszont megveszik ezeket a papírokat, és elég jó hozamot keresnek rajta” – magyarázta, közölve: mindezek miatt a jövőben olyan akciókat indítanak, hogy a befektetni akaró magánszemélyek interneten és a lehető legkisebb erőfeszítéssel, akadály nélkül tudjanak vásárolni jó hozamot biztosító magyar állampapírt.
Emeljenek vagy ne?
A rádióinterjúban Orbán Viktor szólt a munkahelyteremtésről is, amellyel kapcsolatban közölte: nem tud olyan EU-s országról, ahol a minimálbér alacsonyabb lenne, mint Magyarországon. Álláspontja szerint egyensúlyt kell találni, azaz támogatni kell a vállalkozásokat, mert munkahelyekre szükség van, de támogatni kell a minimálbér-emelést is, „hiszen az embereknek nemcsak dolgozniuk kell, hanem meg is kell tudniuk élni a munkájukból”. Ezért felteszik a kérdést az új nemzeti konzultációban: „inkább emeljük a minimálbért, vagy inkább ne emeljük, tekintettel arra, hogy akkor a vállalkozások versenyképessége csökken?”.
A kis- és középvállalkozások támogatásának kérdésében két javaslatot tart vitára érdemesnek a kormányfő: az egyik a szabad vállalkozási zónarendszer bevezetése, amely alapján a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területeken megpróbálhatnának adómentes vállalkozási zónákat létrehozni. A másik lehetőség az – ismertette –, hogy a kisebb cégek számára valamilyen egyszerű átalányadózást lehetne bevezetni.
A Magyarországról való elvándorlást firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: szerinte a közeljövőben áthelyeződik a növekedés és a gazdasági teljesítőképesség súlypontja Közép-Európába, ezért néhány éven belül várható egy visszaáramlás. Csökkenteni kellene ugyanakkor a kiáramlást is – emelte ki –, amihez elsősorban munkalehetőségre van szükség.
