Szél Bernadett (LMP) azt hangsúlyozta, hogy a vasárnap hatályba lépett új munka törvénykönyve alapján az emberek azzal szembesülnek, hogy kevesebb pénzért többet fognak dolgozni, könnyebben felmondhatnak nekik, csökken a szabadságuk, miközben korlátozhatják véleménynyilvánítási és személyiségi jogaikat.
Czomba Sándor államtitkár a műszakpótlékok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy akik eddig műszakba jártak és ezután is oda fognak járni, azok semmit nem vesznek észre a változásokból. Az alapszabadság és a pótszabadság mértéke változatlan marad, de a munkavállaló az eddigi öt nap helyett ezentúl hétről rendelkezhet – mondta. A gyesről és gyedről visszatérőket ezentúl a versenyszférában is kötelező lesz visszavenni részmunkaidős foglalkoztatásra – tette hozzá.
Nem vezetik be a regionális minimálbért
Gúr Nándor (MSZP) szavai szerint „gyakorlatilag elolvadnak a munkavállalói jogok”. A képviselő azt mondta, hogy korábban a fizetett szabadnapokat átlagkereset alapján számolták ki, most viszont távolléti díjként állapítják meg azt. A kormány a 16 százalékos adóval a jobban keresőket támogatta – hangsúlyozta.
A válaszadó Czomba Sándor leszögezte, nem vezetik be a regionális minimálbért. Hozzátette, 2007 óta a minimálbér csak nominál szinten nő, ezért ezt nem lehet a mostani kormány rovására írni. A közfoglalkoztatás kapcsán kijelentette, hogy a szocialisták egy olyan „romhalmazt” hagytak hátra, ami miatt a kormánynak arról kellett döntenie, hogy 140 ezer embernek adnak havi 60 ezer forintot, vagy 200 ezernek havi 47 ezret.
A betegterhek nem nőttek
Az egészségügyi átalakításokról beszélő Volner János (Jobbik) kijelentette, hogy a keringési megbetegedések miatt másfélszer, a daganatos betegségek következtében pedig közel kétszer több ember hal meg Magyarországon, mint az EU átlaga. Szavai szerint eközben a kormány lépései miatt 2150 kórházi ágy szűnik meg és kilenc kórházban véget ér az aktív ellátás.
Szócska Miklós válaszként azt felelte, hogy a szükségtelen fekvőbeteg-ellátásokat olyan ellátási formákká alakítják át, amelyek valóban fontosak a lakosság számára. Az ellenzéki képviselő akkor beszél megszorításokról, amikor átadják az Országos Onkológiai Intézet új blokkját, legalább további hétmilliárd forintnyi összegben fejlesztik országosan az onkológiai ellátást és béremelést hajtanak végre az egészségügyben – mondta. Az eddigi adósságszolgálatra fordított forrásokat úgy sikerült felszabadítani, hogy a betegterhek nem nőttek, hanem csökkentek – hívta fel a figyelmet.
KDNP: válságban van az európai politikai elit
Pálffy István (KDNP) azt a meglátását hangsúlyozta, miszerint válságban van az európai politikai elit. Szavai alapján a második világháború utáni elit az integrációban látta egy újabb kataklizma megelőzésének zálogát. Hangsúlyozta, hogy az ezredforduló után viszont a háborús traumát már nem ismerő „unokák generációja” került hatalomra, és ők az Európai Uniót egy gazdasági elitprojektté változtatták. Pálffy István szerint viszont vissza kell térni az európai egység alapgondolatához.
Martonyi János külügyminiszter arra emlékeztetett: már többen is figyelmeztettek rá, hogy Európának meg kellene találnia saját identitását, a saját „lelkét”. A válság nem Európából indult, de a kontinens a válságot megelőzően is súlyos kihívásokkal nézett szembe, amelyeket most kell megoldani vagy legalább tompítani – jelentette ki. Ehhez pedig egyfelől vissza kell térni az alapértékekhez, másfelől a jelenlegi helyzetből kiindulva kell megoldásokat találni – mondta.
Fidesz: a munkahelyvédelmi akcióterv segítséget ad a kisembereknek
Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, hogy a kormányfő által megfogalmazott munkahelyvédelmi akcióterv érdemi segítséget jelent a kisembereknek. Felhívta a figyelmet, hogy a 25 év alatti, illetve az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatási költségei éves szinten 174 ezer forinttal csökkennek. Ugyanez a helyzet a képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó fizikai dolgozóknál, miközben a tartósan munkanélküliek és a munkába visszatérő gyermekes kismamák esetében a kedvezmény évente 342 ezret jelent. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy az eva csak és kizárólag a szellemi munkakörben dolgozók számára teremtett lehetőséget, a most megfogalmazott kisadó pedig a fizikai dolgozóknak is.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikája a pénzügyi stabilitáson és egy széles körű reformprogramon nyugszik. A reformok során a kormány eddigi lépései leginkább a munkaerő-kínálatot érintették – mondta. A miniszterelnök által bejelentett javaslatcsomag viszont a keresleti oldalt is erősíti, ezt szolgálja, hogy csökkenteni akarják a speciális csoportok közterheit.
origo.hu
Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai
