Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcs apropóján fogalmazott úgy, hogy Magyarország nem várhat az EU-s döntésekre, ezért mi magunk beindítjuk a rakétákat. Hogy ez pontosan mit jelent, Szijjártó Péter fejtette ki a köztelevízió hétfői háttérműsorában.
– Az Európai Unió bürokráciája természeténél fogva mindig lassabb, mint egy-egy tagállam kormányának döntéshozatala, hisz 27 országéból tevődik össze. Plusz uniós szinten külön figyelmet kell fordítani az óvatosságra, kiszámíthatóságra, nyugodtságra, az ügyek átbeszélésére, a konszenzusra. Ezzel párhuzamosan a nemzetállamoknak tenniük kell a saját dolgukat, nem várhatunk Európára, nem várhatunk ez esetben az Európai Unióra, hogy megoldja a gondunkat, éppen elég neki most az eurózóna válságának a kezelése. Úgyhogy nekünk kell előremennünk, és olyan növekedési tervet elfogadnunk, amely egybevág egyébként azzal a nyomvonallal, amiben az unió halad – mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.
Követendő iránnyá vált a magyar
Szerinte ha megfigyeljük az EU gazdasági döntéseit, például a kohéziós pénzekkel történő, időigényes folyamatot, jól látható, hogy a magyar kormány által két esztendeje képviselt gazdaságpolitika „teljesen polgárjogot nyert Európában, sőt ez a követendő irány”.
Hogy szerencsés helyzet-e, hogy nem vagyunk tagjai a mély válságban lévő eurózónának, Szijjártó hangsúlyozza: a válság pontosan azt mutatta meg, hogy csak azoknak szabad csatlakozniuk a közös pénzhez, akik „a lehető leginkább felkészültek”.
– Érdemes megnézni, hogy mely országok vannak most bajban; mindnyájan kevésbé voltak felkészülve a zónatagságra. A felkészültségnek csak a maximális szintjén szabad belépni. Hogy mi hova juthatunk és hová nem? Ma háromféle ország van. Az egyiknek „csak” az adósságát kell csökkentenie, a másiknak versenyképessé kell válnia, és van, amelyiknek a kettőt egyszerre. Ebből kevés van, de mi, magyarok ide tartozunk, a 2010-es, 80 százalékos államadóssági szintet kell lehoznunk elviselhető szintre – mutatott rá.
Kiegészítő elemek
Az EU növekedési paktuma szerinte abba az irányba mutat, hogy tiszta, átlátható és takarékos költségvetések készüljenek, és növekedést ösztönző gazdaságpolitikai intézkedéseket hozzanak, „ezek nemhogy egymás kizárói, kiegészítői legyenek egymásnak”.
– Most sem szabad hezitálnunk, olyan növekedési tervet kell elindítanunk, ami elsősorban arra fókuszál, hogy az adópolitikának a középpontját végre teljes egészében levegye a munkáról, és áthelyezze a fogyasztásra, illetve a forgalomra, erre vonatkozólag egyébként nyilatkozatot is tett a miniszterelnök az Európai Tanács ülésén. Világossá tettük, hogy nem fogjuk engedni a rezsiköltségek elszaladását, és hogy bizonyos kereskedelempolitikai döntéseinkkel is a magyar munkahelyteremtést kívánjuk szolgálni.
origo.hu
Menczer Tamás a fiataloknak üzent - videó
