– Június 27-én jelentette be, hogy a jegybanktörvény július 12-i elfogadásával minden akadály elhárulhat az IMF-fel való tárgyalások megkezdése előtt. Valóban minden akadály elhárult?
– Úgy érzem, igen, mivel az IMF vezetőjének a levele egyértelműen és világosan fogalmaz. Azt mondja, hogy a legfontosabb aggodalmaikra választ kaptak, üdvözölték azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány tesz. Kifejezetten jól fogadták a jegybanktörvény módosítását, amelyet Simor András is támogat. Megnyugtató volt számukra, hogy a következő hónapokban a mostani két jegybanki alelnök és hét monetáris tanácsi tag létszáma nem fog bővülni. Az ebben az ügyben tett kötelezettségvállalások (Orbán Viktor miniszterelnök és Simor levele) segítették, hogy ez az örömteli fordulat bekövetkezzen.
– Mennyire kell tartani attól, hogy az Európai Központi Bank (EKB) újabb igényekkel áll elő?
– Az a szakértői csoport, amely öt fél részvételével működött Frankfurtban, jó munkát végzett, és az elmúlt hónapokban sok olyan ügy előkerült, amelyeket megnyugtató módon tudtunk rendezni. A törvénymódosítás is részben ezekre egy válasz. Azt nem tudom, hogy a jövőben lesz-e olyan felvetés, amely új lesz. Mindenképpen szeretnénk a törvénymódosítást még a parlament rendkívüli nyári ülésszakán elfogadni, ezért július 12-én túl nem tudunk várni az EKB véleményére. A magyar kormányon eddig sem múlt, hogy a törvény elfogadására sor kerüljön, a valutaalap vezetőjének a levele ebben megerősített. Az EKB kormányzótanácsának a levele is fontos, de az IMF a tárgyalások kulcsszereplője, ezért ha nem érkezik észrevétel, akkor július 12-én, ha érkezik, akkor azokat átfuttatva július 12-én le akarjuk zárni a törvénymódosítást.
– Mekkora hitelkeretre lehet szükségünk, és lehet-e tudni, hogy az IMF mekkora összegben gondolkozik?
– Nincs kormányálláspont az összeg nagyságával kapcsolatban. Azt fogalmaztam meg, hogy a piaci várakozások körülbelül 15 milliárd euró körül vannak. Ha túl kevés, az komolytalan, ha túl nagy, akkor ez arra utalhatna, hogy nagyobb gond van az adóssággal. Ami a felmérésekből kiderül, valószínű 2-3 évre lehet reálisan egy ekkora segítséget kérni. Ez közel lehet ahhoz, amit a valutaalap javasol.
– Továbbra is készenléti hitelkeretben gondolkoznak?
– Az elsődleges szándékunk ez, de sok függ a tárgyalásoktól, hiszen minden ilyen megállapodásnak vannak feltételei az adott ország kormánya számára is. Elképzelhető egy olyan keret, amelyet csak akkor hív le a kabinet, ha a helyzet úgy kívánja.
– A 2013-as büdzsé alapjainak az elfogadása gyorsíthat a tárgyalásokon?
– Erősíteni kell a bizalmat. Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a konvergenciaprogramot, amelyre a 2013-as költségvetés épül. Ez abból a szempontból fontos, hogy a valutaalappal folytatott tárgyalások mellett a kohéziós alapok felfüggesztése komoly veszély volt. A június 22-i döntést követően nincs olyan ok, amely miatt a kormánynak várnia kelljen a tervezet megtárgyalásával, és a parlament is megkezdhette a vitát. A fő számok elfogadása után meg tudjuk erősíteni azt az álláspontot, hogy a magyar kormány 2013-ban is fenntartható fiskális pályát akar, amely három százalék alatti hiánnyal számol.
---- Tranzakciós adó ----
– Nem okozhat újabb vitákat a nemzetközi intézményekkel, hogy a tranzakciós adót az MNB-re is rá kívánja terhelni a kabinet?
– A bankszövetséggel eredményes tárgyalást folytattunk, és ennek a végén sikerült a szövetség számára elfogadható megoldást találni, ami csökkenti a bankok terhelését. Ugyanakkor szeretnénk három százalék alatt tartani a hiányt, tehát olyan szerepelőket is be kellett vonnunk, melyekről a korábbiakban nem volt szó. Többek között ilyen a Magyar Államkincstár és a nemzeti bank is. Ez egy lehetséges válasz a mostani helyzetre, amiben a legfontosabb a foglalkoztatottság növelése és új munkahelyek teremtése. Nem tartok attól, hogy ez valamilyen fennakadást vagy vitára okot adó pont lehet.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy az IMF olyan feltételeket szab, ami a kormány számára elfogadhatatlan lesz?
– Nem ismerjük a tárgyalási feltételeket, ráadásul az Európai Unió is ott fog ülni az asztalnál. Találgatásokba nem szívesen mennék bele. Úgy ülünk le, hogy szeretnénk megállapodni.
– Sikeres megállapodás esetében mennyiben nőhet a 2013-as költségvetés mozgástere?
– Az eddig kalkulációk alapján a megállapodás aláírása révén növekedhet a költségvetési mozgástér. Ennek a nagysága 10 milliárdokban mérhető. Óvatosnak kell lenni ebben a kérdésben is, mivel a külső piaci hatások nagyban befolyásolhatják, hogy ebből mennyi realizálható.
– Mit üzen azoknak a balliberális elemzőknek, akik szerint a kormány nem is akar megállapodni?
– Azt üzenem, hogy mindenkinek vannak koncepciói a jövő lehetséges forgatókönyveiről. November óta arra törekszünk, hogy a tárgyalások megkezdődjenek, sokat tettünk ezért. Egyértelmű jelzést adtunk az elmúlt hónapokban, hogy megállapodásra törekszünk. Eddig sem rajtunk múlott, hogy a tárgyalások nem kezdődtek meg, de ez remélem, már csak hetek kérdése.
– Többen kritikával illették a jövő évi költségvetést, főképpen a bevételi oldal bizonytalanságai miatt
– Ezek a kritikák abból a szempontból indokoltak, hogy rendkívül zaklatott időket élünk, és ami Európában történik, az nehezen kiszámítható. Ez nem lehet viszont akadálya annak, hogy a magyar kormány egy határozott stratégiát valósítson meg, világosan jelezze a piac számára, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat tűz ki. Ahogyan tavaly és idén is, ha olyan új helyzet merül föl, amely gyors lépéseket igényel, azt a kormány kész megtenni. A közel 300 milliárdos tartaléknak elégnek kell lennie a váratlan helyzetek kezelésére is.
---- Választókerület ----
– Miért döntött úgy, hogy a II–III. kerületet lefedő új választókerületben indul?
– Egyrészt felkérést kaptam a kerületben működő civil szervezetektől és polgári köröktől, ami nagy megtiszteltetés volt számomra. Ismernek jól, mivel évek óta a kerületben élek. Ami ennél fontosabb, hogy újjászerveződik az egész magyar választókerületi rendszer. Az a körzet is, amelyet korábban képviseltem, jelenlegi formájában megszűnik. Mindig is az volt az alapelvem, hogy elsősorban ott kell politizálni, ahol élünk, ettől csak kivételes esetben érdemes eltérni. Ez a felkérés, ami találkozott Orbán Viktor felkérésével is, mindenképpen jó lehetőség arra, hogy azokat képviseljem, akikkel együtt élek. Megnyugtató volt az a teljes bizalom is, amit a választókerületi tanácstól kaptam.
– A korábbiakhoz képest mennyiben változott a munkája, mivel most már egy fővárosi körzetnek a választókerületi elnöke?
– Vannak olyan részei ennek az újonnan létrehozott körzetnek, amiket jobban meg kell ismernem. Találkoztam a Fidesz helyi tagjaival, valamint megkezdtem a konzultációt azokkal a képviselőkkel, akik a helyi testületben foglalnak helyet. A következő időszakban minél többször szeretnék olyanokkal találkozni, akik ennek a kerületnek az ügyeivel foglalkoznak.
– Mennyire szoros a kapcsolata a két kerület polgármesterével?
– Teljes támogatást kapok tőlük, rendszeresen beszélünk a kerület ügyeiről. Mind Láng Zsolttal, mind Bús Balázzsal nagyon jó a kapcsolatom. Szerencsére olyan kerületek polgármesterei, amelyek az elmúlt években komoly fejlődésen mentek keresztül. Az együttműködésünk garancia arra, hogy 2014 után az ő szempontjaikat meg tudjam jeleníteni a parlamentben. Nagyon nagy a választókerület, és több tízezer ember érdekét nehéz összehangolni, ezért a kis közösségekre szabottan kell megfogalmazni a programot. Olyan közösségekkel is találkozni szeretnék, amelyek nem politikai alapon jöttek létre. Kis, apró pontokat kell megtalálni ahhoz, hogy az ember a teljes közösséget hitelesen képviselje. A két kerületnek az ügyei nem elválaszthatóak a főváros egészétől, ezért nem mindegy, milyen döntéseket hoz a fővárosi önkormányzat. Erre példa a dugódíj tervezett bevezetése, ami nem mindegy, milyen formában történik meg. Kormányzati szereplőként már volt alkalmam a főváros vezetőivel több ügyben egyeztetni, ezért szeretnék arra törekedni, hogy a fővárosi ügyekben ezeknek a kerületeknek az érdekeit minél jobban megjelenítsem.
origo.hu
Hegedűs Barbara, új országgyűlési képviselő: Hálás vagyok a megtiszteltetésért
