Áder: Újjá kellett alapítani a magyar államot

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást.

A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a 21. század nyertesei, akik képesek „felemelni a lelkük”. „Mi, magyarok, pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden” – húzta alá Áder János, aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket „oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt”.

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy „volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország”.

Élni kell lehetőségeinkkel

Kósa Lajos Debrecen polgármestere a város ünnepségén annak a véleményének adott hangot, hogy Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira.

Augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli – jelentette ki Lázár János hétfőn Hódmezővásárhelyen.

Viktor Janukovics ukrán elnök az államalapító Szent István ünnepe alkalmából üdvözölte Áder János magyar államfőt – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy „mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek „kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához”.

Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte az egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. „Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is” – fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot – hangsúlyozta Áder János.

Megpróbáltatások

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült „építő köveket” faragni. Az 1848–1849-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világosi fegyverletétel után „minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen”. Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig „soha nem látott felvirágzást hoztak” – fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a 20. században, Trianon és a második világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor „azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek”. Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is „felemeltük lelkünket” és „világraszóló erővel” újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.

Nincs vége a történetnek

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király 1083-ban emeltette ki a sírból. Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltságot követően a Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta.

A Szent Jobbot 1900 és 1944 között ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után. 1987. augusztus 20-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek szentelte fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989 óta ismét megrendezik az augusztus 20-i körmenetet.

„Ám a történetnek itt koránt sincs vége” – mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: „államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak”. Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam 21. századi építménye milyen otthonunk lesz. Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: „A haza minden előtt.”

Lezárások

Augusztus 20-án 9 órától kedd hajnalig megállási tilalomra és lezárásokra kell számítani a Szent Gellért rakparton, a Döbrentei téren és a Budai alsó rakparton az Üstökös utca és a Rákóczi híd között. A tűzijáték miatt pedig hétfőn lezárják a gyalogosok és kerékpárosok elől a Margit hidat, a Lánchidat, az Erzsébet hidat, és a Szabadság hidat is. A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint augusztus 20-án a metró és a HÉV gyakrabban jár majd.

Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az Operatív Törzs, illetve a Központi Bázis felügyeli a teljes ünnepi program ideje alatt. A Központi Bázishoz befutó információk legfontosabb eleme az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránkénti jelentése. A szolgálat ezen felül a Hungarofesttel, az állami ünnepségek fő rendezőivel külön is állandó, forródrótos kapcsolatban lesz. Ennek keretében folyamatosan adják prognózisaikat, augusztus 17-étől 21-éig pedig rendszeres riasztást adnak az esetlegesen kialakuló veszélyes időjárási jelenségekről. Ezek bármelyike esetén a szervezők legalább 30 perccel a várható esemény előtt a Margit híd és az Erzsébet híd között elhelyezett hangosítók segítségével tájékoztatják a közönséget.