Áder: Újjá kellett alapítani a magyar államot

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást.

Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte az egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. „Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is” – fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot – hangsúlyozta Áder János.

Megpróbáltatások

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült „építő köveket” faragni. Az 1848–1849-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világosi fegyverletétel után „minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen”. Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig „soha nem látott felvirágzást hoztak” – fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a 20. században, Trianon és a második világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor „azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek”. Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is „felemeltük lelkünket” és „világraszóló erővel” újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.

Nincs vége a történetnek

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király 1083-ban emeltette ki a sírból. Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltságot követően a Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta.

A Szent Jobbot 1900 és 1944 között ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után. 1987. augusztus 20-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek szentelte fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989 óta ismét megrendezik az augusztus 20-i körmenetet.

„Ám a történetnek itt koránt sincs vége” – mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: „államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak”. Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam 21. századi építménye milyen otthonunk lesz. Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: „A haza minden előtt.”

Lezárások

Augusztus 20-án 9 órától kedd hajnalig megállási tilalomra és lezárásokra kell számítani a Szent Gellért rakparton, a Döbrentei téren és a Budai alsó rakparton az Üstökös utca és a Rákóczi híd között. A tűzijáték miatt pedig hétfőn lezárják a gyalogosok és kerékpárosok elől a Margit hidat, a Lánchidat, az Erzsébet hidat, és a Szabadság hidat is. A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint augusztus 20-án a metró és a HÉV gyakrabban jár majd.

Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az Operatív Törzs, illetve a Központi Bázis felügyeli a teljes ünnepi program ideje alatt. A Központi Bázishoz befutó információk legfontosabb eleme az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránkénti jelentése. A szolgálat ezen felül a Hungarofesttel, az állami ünnepségek fő rendezőivel külön is állandó, forródrótos kapcsolatban lesz. Ennek keretében folyamatosan adják prognózisaikat, augusztus 17-étől 21-éig pedig rendszeres riasztást adnak az esetlegesen kialakuló veszélyes időjárási jelenségekről. Ezek bármelyike esetén a szervezők legalább 30 perccel a várható esemény előtt a Margit híd és az Erzsébet híd között elhelyezett hangosítók segítségével tájékoztatják a közönséget.