Kik voltak Portik segítői?

Belső vizsgálatot rendelt el a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat annak tisztázására, fedőcég volt-e a 90-es évek olajszőkítési botrányairól elhíresült Energol Rt.

Magyar Nemzet
2012. 08. 09. 4:29
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Horn Gyula öt perc alatt hív vissza; őt is és mindenkit a se emből húzok elő – a Heti Válasz szerdai számában közölt írás szerint a 90-es évek közepén leginkább ebben a tónusban beszéltek a politikusi felvilágról az Energol Rt. vezetői.

A magabiztosságra minden okuk megvolt, hiszen az olajos cég börtönviselt részvényesei (Portik Tamás, illetve a betörőként hírhedtté vált Drobilich Gábor és Ferencsik Attila) mellett olyan személyek is megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték. A lap úgy tudja: Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt az üzlet beindításában.

Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, vezérigazgatói utódja nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjáró, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelő Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.

Az MSZP-s háttérrel kapcsolatban a Heti Válasz kitér az Energol fő beszállítójára, a miskolci ETL Ipari Rt.-re, amelynek felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is.

A lap szerint a fegyverkereskedőként ismert Szalai Péter vezette Armaco Kft. vette meg azt a Ferrari 456 GT luxusautót, amelyet Portik akkoriban használt. Szalairól megjegyzik, közös alvállalkozást működtetett Hevesi-Tóth Ferenccel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt főigazgatójával, valamint hogy a vállalkozónak közös gyermeke van a Kovács László volt MSZP-elnök partnereként feltűnt Endrényi Évával.

Az Energol alapításához szükséges tőke legnagyobb részét – két Mercedest és egy Porschét húszmillió forint értékben – a német és magyar lakhellyel egyaránt rendelkező Gulyás Emil vitte be a cégbe. Egy, a Portik-nyomozásra rálátó informátor szerint az autókereskedőként is működő Gulyás annak idején a katonai nemzetbiztonsági titkosszolgálatok jóváhagyásával vált Energol-tulajdonossá, ami egybecseng a Papa néven ismert Sándor István volt nyomozó korábbi feltételezésével, amely szerint az Energol a katonai elhárítás vagy hírszerzés fedővállalkozásaként jött létre. Gulyás és Portik kapcsolata később sem szakadt meg: 1999-ig Gulyás feleségének a nevén volt például a Portik által is használt Ferrari gépkocsi, illetve a Portik családnak egykor villát építő kft. szintén Gulyás érdekeltségébe tartozott. A Heti Válasz értesülései szerint a mostani, Portik és társai ellen folytatott nyomozásban a fenti titkosszolgálati szálak kerültek fókuszba, és a kormány célja egyértelműen az, hogy 22 évvel a rendszerváltás után megtisztítsa a nemzetbiztonsági szerveket az alvilágba belenőtt fedőcégektől.

A Heti Válasz rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: arra is bőven van adat, hogy Portik Tamás egyik pénzkezelője az a Dósa István lehetett, aki az ezredfordulón az MSZP karitatív tagozatának elnökeként jelent meg a közéletben. Dósa hozta létre a Portik fia birtokában lévő Euro Beauty Solár Kft. kvázi jogelődjét, az ugyancsak szoláriumhálózat-üzemeltetésre szakosodott Kata-Maki Kft.-t is, amelyben 1999 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként működött a volt MSZP-s politikus, Schmuck Andor is.

A cikk Portik alvilági kollégái között említi a rendőrségi vesztegetési botrány főszereplőjét, V. Lászlót, a hajógyári-szigeti bulikomplexum és a belvárosi mulatók tulajdonosaként ismert vállalkozót, akit a Központi Nyomozó Főügyészség ötödmagával két hónappal ezelőtt helyezett előzetes letartóztatásba. A lap rendőrségi szakértői úgy tartják: V. László az 1990-es évek végén az akkor szökésben lévő Portik pénzéből építhette ki birodalmát.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója a cikk tegnap megjelent beharangozója nyomán belső vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy a benne foglaltak megfelelnek-e valóságnak. A vizsgálattal kapcsolatos információinkat a Honvédelmi Minisztérium illetékese tegnap nem kívánta kommentálni.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.