Az Oktatási Hivatal és az Educatio Kft. közös tájékoztatása szerint a pótfelvételi eljárásban a 46 felsőoktatási intézmény által meghirdetett 2588 képzésre összesen 9428-an jelentkeztek. Közülük 7365-en, vagyis a jelentkezők 78,12 százaléka e-felvételizett, 6520-an alapképzést, 939-en pedig mesterképzést jelöltek meg. A legtöbben idén is a levelező képzést választották, összesen 4531-en, emellett a fennmaradó jelentkezők nagy része, 4294 fő nappali képzésre jelentkezett.
A felvételi döntésről az Oktatási Hivatal minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat, akik megadták a mobilszámukat, a ponthatárok kihirdetése után sms-ben is értesítik. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat szeptember elején a felsőoktatási intézménytől kapják meg.
Jó üzlet
A szerdai Magyar Nemzet egyébként arról ír, hogy hatalmas üzlet a magyar felsőoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása, a hazánkba érkezők tandíjai ugyanis évi sok milliárd forintos bevételt jelentenek az intézményeknek, amivel kedvük szerint gazdálkodnak, és adózniuk sem kell utána.
Diákhitel – segítség
Orbán Viktor Kőszegen egy rendezvényen korábban arról beszélt, Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd az ágazat átalakítása után a magyarországi felsőoktatás, azt ugyanis szerinte „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében a lényegi struktúrát tekintve még minden rossz – hangsúlyozta. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: a felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség, az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Orbán az akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású diákhiteltől várja a megoldást.
